�t�dik r�sz - S�t�nizmus 

Ha az emberek meghallj�k Norv�gi�ban a nevemet norm�l esetben a s�t�nizmus �s a templom gy�jtogat�sok jutnak az esz�kbe. A sajt�nak nagyon j�l siker�lt v�ghezvinni azt, amit a judeo-kereszt�nyek rutinosan m�velnek a korai k�z�pkor �ta, �s meggy�zni az embereket a vit�ban, hogy az �ld�z�tt, m�s v�lem�nyen l�v� szem�ly (ebben az esetben �n) egy �r�lt �s vesz�lyes �rd�gim�d�.

�n be tudtam bizony�tani, hogy soha nem voltam �rd�gim�d�, de szerintem jobb egy egyszer� bizony�t�kn�l, hogy az �rd�gim�dat a judeo-kereszt�nyek k�pzeletbeli sz�lem�nye. Ha tudod, hogy soha nem volt �rd�gim�dat Eur�p�ban, akkor tudnod kell azt is, hogy �rd�gim�d�k sem voltak soha. Ha tudod, akkor egy�rtelm�nek kell lennie, hogy �n sem lehetek �rd�gim�d�.

***

Egy angol �r�n�, Margareth Murray, kiadott egy k�nyvet 1921-ben, "The Witch-Cult In Western Europe" c�mmel. Azt �ll�totta, hogy az �rd�gim�dat val�j�ban nem mindig �rd�gim�dat, de egy pog�ny kultusz, �s hab�r b�r�lt�k a k�nyv�t, m�gis haszn�lt�k az �l-boszork�nyok (k�l�n�sen az Egyes�lt Kir�lys�gban) egy feminista k�s�rletben, hogy �letre kelts�k a boszork�nyok kultusz�t. Hab�r a k�nyv haszn�lhatatlan volt, ahogyan a forr�sok is, volt benne egy l�nyeges dolog. Az �rd�gim�d�k val�j�ban pog�nyok voltak az �si vall�sban. Az eg�sz "�rd�gim�dat" �tlete, mint tudjuk a k�z�pkor judeo-kereszt�nyeit�l sz�rmazik, els�sorban az olyan emberekt�l, mint akik a "Malleus Maleficarum" ("A Boszork�ny Kalap�cs") �r�i voltak, Jakob Spengler-t�l �s Heinrich Kramer-t�l, �k azok k�z�l val�k, akik katolikus papokk� lettek, �s egyik�k messi�si zsid�v� v�lt.

Ahogy nem igaz�n tudjuk, hogy a pog�ny sz� mit jelent, �gy senki sem tudja igaz�n, hogy mi�rt h�vtak bizonyos embereket "boszork�nyoknak" - vagy (n�met�l) Hexen-nek vagy (norv�gul) hekser-nek. Tudjuk, hogy ez is a egy judeo-kereszt�ny kifejez�s �s hogy a pog�nyok soha nem haszn�lt�k. A sabbath egy zsid� �nnep, �s semmi k�ze nincs a mi eur�pai kult�r�nkhoz.

Ez a probl�ma ezzel a t�m�val; minden ember annyit tud err�l a kultuszr�l, amennyit a rohadt judeo-kereszt�nyek mondtak nekik. D�moniv� tett�k ezt a kultuszt olyan m�rt�kben, hogy azt gondoljuk az �gynevezett "fekete szombatr�l", hogy egy �r�lt �s undor�t� dolog, �s hogy a "gonosz boszork�nyok" elmennek a Blokkbeghez vagy egy m�sik hegyhez, hogy im�dj�k a S�t�nt. A judeo-kereszt�nyek szerint p�ntek 13-�n tartott�k ezt a hamis J�zus Krisztusnak, mivel 13 ember vett r�szt az utols� vacsor�n; A S�t�n maga egy d�mon volt szarvakkal, amik a homlok�b�l n�ttek ki, �s s�nt�tva j�rt, mert az egyik l�ba egy kecsk�� vagy l�� volt; a "boszork�nyokat" azzal v�dolt�k, hogy csecsem�ket �ldoztak az �rd�gnek �s k�z�s�ltek vele. Ez�rt a judeo-kereszt�nyek felakasztott�k �s meg�gett�k a "boszork�nyokat", vagy valamilyen m�s m�dszerrel kiv�gezt�k �ket, �s a XVIII. sz�zadig t�bb sz�zezer "boszork�nyt" �s m�s, nem kedvelt embert �ltek meg Eur�p�ban.

Ahelyett, hogy kifejten�m mit gondolok err�l az eg�szr�l, elmondom, hogy mi ez a kultusz �s a k�l�nleges p�ntek 13-ai rejt�ly. Tal�n sokakat meglep, de tulajdonk�ppen t�k�letesen ismerj�k ezeket a ritu�l�kat, �s tudjuk, hogy mi�rt voltak j�rtasak benne �s kik voltak j�rtasak benne. Term�szetesen nem tudom le�rni az �sszes �si vall�si titkot egy olyan cikkben, mint ez, de tudok adni egy r�vid �s rem�lhet�leg �rthet� magyar�zatot a legd�monibb rejt�lyr�l, az �gynevezett "fekete szombatr�l", ami eredetileg a term�kenys�g �nnepe volt, a p�ntek 13-�t �nnepelt�k az �si napt�r minden h�napj�ban, (ami az �j�v napj�t �s 13 h�napot tartalmazott, a h�napok pontosan 4 h�tb�l �lltak).

Az �let n�gy f�zisa a reinkarn�ci�, a sz�let�s, az �let �s a hal�l; az �jszaka, a reggel, a nappal �s az este; a t�l, a tavasz, a ny�r �s az �sz, stb. A hetek is felosztottak minden h�napot n�gy f�zisra: az els� h�t a reinkarn�ci� hete, a m�sodik a sz�let�s hete, a harmadik az �let hete, �s a negyedik a hal�l hete. A h�tk�znapoknak szint�n k�l�nleges jelent�s�g�k volt; a vas�rnap a Nap istenek napja, a h�tf� a Hold istenek napja, a kedd az �g istenek napja, a szerda a m�gia isteneinek a napja, a cs�t�rt�k a mez�gazdas�gi istenek napja, a p�ntek a szerelem �s a term�kenys�g isteneinek a napja �s a szombat az elm�lked�s isteneinek a napja ( ez az a nap volt amikor �sszegezt�k a h�t esem�nyeit, miel�tt a k�vetkez� h�t kezdet�t vette). Az �si napt�r szerint minden h�napban az els� p�ntek mindig 6-�ra esett, a m�sodik mindig 13-�ra, a harmadik mindig 20-�n volt, �s a negyedik mindig 27-�n. Teh�t minden h�nap m�sodik p�nteke, a p�ntek 13., a szerelem, a term�kenys�g �s a sz�let�s k�l�nleges napja. M�s �r�sokban az emberi term�kenys�g legfontosabb napja. Teh�t ezt �nnepelt�k a "boszork�nyok" ezen a napon, �s term�szetesen semmi k�ze nincs J�zushoz, vagy az utols� vacsor�n r�sztvev� emberek sz�m�hoz. A judeo-kereszt�nyeknek �s jelk�peiknek soha nem volt k�z�k az �si �nnephez!

Az �nnep, ami (n�met�l) Walpurgisnacht, (norv�gul) Valborgsnatt, (kelt�ul) Beltane, stb., p�ntek 13-�n van, az �v hetedik h�napj�ban, amikor a (6 h�napos) t�l tal�lkozik �s �sszeh�zasodik a (6 h�napos) ny�rral az �si 13 h�napos napt�r k�z�ps� (hetedik) h�napj�ban. A judeo-kereszt�nyek szerint ez az az �jszaka, amikor a "boszrok�nyok" elmennek a hegyekhez, hogy k�z�s�ljenek a "S�t�nnal". Ezt az �jszak�t ez�rt a "a boszork�nyok �jszak�j�nak" h�vt�k, de eredetileg az esk�v�k hagyom�nyos napja volt a pog�ny korban. Ez az a nap volt, amikor az emberek megh�zasodtak a F�ld�n, �gy ahogy az istenek (mint Nj�rðr) �s az istenn�k (mint Skaði) megh�zasodtak a Mennyekben, ez�rt ezt az �jjelt m�z�jszak�nak h�vjuk - az �jszaka, amikor az istenek egyes�lnek az istenn�kkel a mennyben. ( A m�z az æsir �s �synjur egyik szimb�luma [illetve az istenek �s istenn�k skandin�v nevei].) Manaps�g a legt�bb ember sz�m�ra norm�lis dolog, hogy a h�zasemberek szeretkeznek a h�zass�guk �jjel�n, sz�val ebben nincs semmi k�l�n�s.

A katolikus ap�c�k azt mondt�k, hogy az isten�kkel h�zasodnak �ssze, �s ez a szok�s a pog�ny korb�l ered, ahol a pog�ny papn�k h�zasodtak �ssze az isten�kkel. A nagy k�l�nbs�g az volt, hogy a pog�ny istent a F�ld�n egy pog�ny pap k�pviselte. M�s sz�val a a pog�ny papn�k tudtak gyermekeket sz�lni, �s ez hasznos volt a rokons�g �s a k�z�ss�g szempontj�b�l, ellent�tben a katolikus ap�c�kkal, akik elutas�tj�k az �letet az�ltal, hogy nincsenek gyermekeik. Ahhoz, hogy pog�ny papp� v�lj kiv�lsztottnak kellett lenned egy pog�ny papn� �ltal (Skandin�vi�ban �ltal�ban valkyries -nek h�vt�k �ket ["kiv�lasztottak kiv�laszt�i"]), hogy az � Freyr papjuk legy�l, �s ez�rt k�l�nb�z� versenyeket rendeztek, hogy megtal�lj�k a legalkalmasabb f�rfit a feladatra. A legjobb esem�nyek term�szetesen az olimipai j�t�kok voltak G�r�gorsz�gban, amik eredetileg "h�s piacok" voltak az �rintetlenek (hajadon n�k) sz�m�ra, akik egym�s ellen versenyz� meztelen f�rfiakat kerestek, �s �gy l�thatt�k a fizikai k�pess�geiket miel�tt eld�nt�tt�k, hogy kivel h�zasodjanak �ssze. Nem az volt a c�l, hogy a n�k r�szt vegyenek a j�t�kokban, a j�tkok c�lja az volt, hogy a n�k megtal�lj�k a legjobb f�rfit, vagy legal�bbis azt a f�rfit, aki legink�bb tetszett nekik. A j�t�kokat megrendezt�k minden negyedik �vben, k�tszer felrajzoltak minden hib�tlan pentagrammot (a szerelem szimb�lum�t) az �gre a V�nusz bolyg� �ltal (az �si Skandin�vi�ban Freyja -k�nt ismert�k). Hasonl� versenyeket rendeztek minden�tt Eur�p�ban, a c�l mindig ugyanaz volt; elv�lasztani az er�set a gyeng�t�l.

A k�l�nb�z� versenyek gy�ztesei a legkiv�l�bb f�rfiak voltak, �s gyakran megkapt�k a Freyr pap feladat�t a n�k k�l�nb�z� csoportjai ("a 13 tag� boszork�ny csoport") �ltal. Ez�rt Norv�gi�ban m�g mindig bryllup-nak h�vjuk az esk�v�ket, ahogy a norv�g eredet szerint bruðhlaup-nak �s leford�tva "a menyasszonyok verseny�nek" - �s elmondhatom, hogy a "bride" Norv�gi�ban szint�n a "groom" egyik megnevez�se (azaz birde-groom [ a "bride" jelent�se "az �g�ret embere", a "groom" jelent�se "f�rfi"]). Neki is Freyr papp� kellett v�lnia, �s kereszt�l kellett mennie k�l�nb�z� ritu�l�kon, amiket nem fogok kifejteni itt, hogy a spiritu�lis erej�t is megmutassa (ugyanis a fizikai er� nem volt el�g, hogy kiv�lasztott legyen a papn�k �ltal). R�szt kellett vennie a spiritu�lis csat�ban is, amit Ragnar�k-k�nt ismer�nk, minden �vben, Kar�csony 13 napj�nak hetedik napj�n - amikor Hel hadserege tal�lkozott �sgarðr (Menny) hadsereg�vel a csatamez�n (ez�rt �nnepelj�k m�g mindig ezt a napot t�zij�t�kokkal szimbolikus h�bor�k�nt, a Juli�n-napt�r Szilveszter est�j�n).

Ebben a csat�ban bevat�sok voltak, olyanok mint amilyenek V�ðarr istennek voltak, meg kellett �lni Fenrir farkast, �s ahogy tudjuk ezt �gy vitte v�ghez, hogy betette az egyik l�b�t a farkas als� �llkapcs�ba, majd �trakta a fels� �llkapcs�ba �s megsebezte. V�ðarr-nak volt egy k�l�nleges cip�je erre a c�lra, hogy megv�dje a l�b�t a fogakt�l �s Fenrir sz�j�nak t�z�t�l. Amikor a papok megcsin�lt�k ezt - minden �vben - term�szetesen megs�r�lt a l�buk, aminek az volt eredm�nye, hogy gyakran s�nt�tva kezdtek j�rni, vagy az�rt s�nt�tottak, mert egy k�l�nleges cip�t hordtak. M�s �r�sokban, a Freyr papoknak, akik szeretkeztek a Freyja papn�kkel p�ntek 13-�n, nem volt kecske- vagy l�l�buk, vagy b�rmi hasonl�, �k csup�n Freyr papok voltak, akik s�nt�tottak vagy egy k�l�nleges cip�t hordtak az egyik l�bukon, �s emiatt s�nt�tottak!

A Freyja papn�k nem igaz�n h�zasodtak �ssze egy f�rfival, de mint ahogy mondtam olyan f�rfival igen, aki Freyr istent k�viselte. Nagyon j�l tudjuk, hogy a g�r�g pog�nyok elj�tszott�k �s megszem�lyes�tett�k az isteneiket az�ltal, hogy felvettek egy maszkot a k�l�nb�z� j�t�kokban �s miszt�riumokban, de ezt csin�lt�k Eur�pa t�bbi r�sz�n is. Amikor felvett�k a maszkot egy istent k�pviseltek, megv�ltoztak �s istenn� v�ltak. Tudjuk, hogy Freyr a kelta forr�sok szerint Cernunnos, akit "a szarvas istennek" h�vtak, �s a skandin�vi�b�l sz�rmaz� k�farag�sok ezt az istent emberk�nt �br�zolt�k, szarvasbika szarvakkal. Ellent�tben a n�pszer� hiedelemmel, a skandin�v harcosok (mint a vikingek) soha nem hordtak sisakot szarvakkal, de a Freyr papok igen, vagy maszkot viseltek szarvakkal, �s ez�rt a "S�t�n" k�z�s�lt a Freyja papn�kkel p�ntek 13-�n, mint egy "szarvas d�mon", a judeo-kereszt�nyek le�r�sa alapj�n.

A Freyja papn�k is k�pviseltek egy istent, �s ez�rt k�l�nleges neveik voltak. (P�ld�ul) a Helga nev� papn� aki (n�met�l) Frau Helga vagy (norv�gul) Fru Helga lenne, mert a Frau/Fru ( azaz "Mrs.", "madame") a Freyja n�v egyik r�vid�t�se. Amikor �sszeh�zasodott (egy) Freyir pappal t�bb� m�r nem csak Helga volt, hanem Freyja-Helga, �s � k�pviselte a F�ld�n Freyja istenn�t. Ma a Frau/Fru egyszer�en csak azt jelenti "feles�g" vagy "h�zas asszony", de �n merem �ll�tani, hogy ezeket a megnevez�sket sz�lesk�rben haszn�lt�k a pog�ny kultusz nagys�g�t tan�s�t�k a m�ltban.

A t�ny az, hogy a "boszork�nyok" megcs�kolt�k a Freyr pap f�rfiass�g�t, ez azzal magyar�zhat�, hogy al�zatosnak kellett lenni�k az isten�k el�tt - csak �gy mint ahogy manaps�g a kereszt�nyek megcs�kolj�k a p�pa gy�r�j�t amikor k�zel ker�lnek hozz� (ugyanebb�l az indokb�l). A judeo-kereszt�nyek gyermek�ldozatok miatti v�demel�se azzal magyar�zhat�, hogy a Freyja papn�k csak min�s�gi gyermekeket akartak, �s ez�rt elt�ntett�k a komoly hi�nyoss�gokkal rendelkez� gyermekeket, �gy hogy elvitt�k �ket az erd�be, hogy megegy�k �ket a farkasok vagy m�s �llatok. Alapvet�en azt tett�k amit a legt�bb terhes n� tesz ma, amikor - megtudj�k, hogy valami gond van a meg nem sz�letett gyermek�kkel - (�ltal�ban) csin�lnak egy abortuszt. Egy pog�nynak �s az �sszes eg�szs�ges �s �pelm�j� embernek az anyagi dolgok a min�s�gn�l kezd�dnek.

Sz�val a "boszork�ny"csoport tagjai k�z�s�ltek a "S�t�nnal", ami a szerelem �s a term�kenys�g kultusza volt. Ez egy elitista kultusz volt, hiszen csak a legkiv�l�bb f�rfiakat fogadt�l el papk�nt, �s ez�rt a k�l�nb�z� fajok legjobb v�r�vel rendelkeztek, nem �gy mint ma. Ezek a kultuszok ritk�n voltak nagyok, �s term�szetesen sok ilyen Freyir pap volt eg�sz Skandin�vi�ban �s Eur�pa t�bbi r�sz�n is. Val�sz�n�leg Cernunnos (papok)-k�nt ismert�k �ket a kelta-elbesz�l� ter�leteken, Veles (papok)-k�nt a szl�v ter�lteken, Potrimpos (papok)-k�nt a balti ter�leteken, Dionysos (papok)-k�nt a g�r�g ter�leteken, Bacchus (pap)-k�nt a r�mai ter�leteken, stb.

Hab�r ezek a pog�ny kultuszok l�tsz�lag megsz�ntek l�tezni D�l-Eur�p�ban a korai �koriakkal egy�tt, j�l tov�bb �ltek �szak-Eur�p�ban a XVIII. sz�zadban �s m�g a XIX. sz�zadban is, �s ez�rt tudhatnak az emberek olyan sokat err�l a t�m�r�l, mint �n. Minket nem but�tanak el a judeo-kereszt�nyek hazugs�gai, mert mi ismerj�k az igazs�got!

Sz�val, amit a judeo-kereszt�nyek "s�t�nizmusnak" vagy "�rd�gim�datnak" h�vnak az val�j�ban a mi eur�pai vall�sunk. A le�r�smonak f�nyt kellett der�tenie erre. Az, hogy tizen�vesen egy r�vid ideig a "s�t�nista" sz�val jellemeztem magam szint�n f�nyt der�tett erre. Soha nem voltam "s�t�nista", �gy mint ahogy az �seim sem voltak soha "s�t�nist�k". �n mindig pog�ny leszek. A "s�t�nizmus" vagy "�rd�gim�dat" a kereszt�nyek kre�lm�nya, ami egyszer�en soha nem l�tezett. A "s�t�nizmusban" �s az "�d�gim�datban" val� hit csak tudatlans�g �s a hazugs�g-propaganda eredm�nye. A "boszork�nyok" az egyh�z �ltal lettek meggyilkolva, nem az�rt mert a "S�t�nt" vagy m�s kital�lt h�ber istent im�dtak, meg�lt�k �ket, mert a saj�t eur�pai vall�sukat gyakorolt�k a judeo-kereszt�nyek akart�val szemben. Az egyetlen ok ami�rt a gyilkol�s abbamaradt, az a nagylelk� n�k �s f�rfiak, t�ny hogy megel�gelt�k az �get�seket vagy nem tal�ltak t�bb hib�t. Ezzel magyar�zhat� szint�n, hogy mi�rt �ltek meg annyi "boszork�nyt" f�leg �szak-Eur�p�ban �s N�metorsz�gban a D�l-Eur�p�ban l�v� gyilkoss�gok sz�m�hoz k�pest. D�l-Eur�p�ban �ltal�nosan �tsz�z vagy ezer �ve besz�lhettek kereszt�nys�gr�l az �szak-eur�pai �s n�metorsz�gi elterjed�s el�tt, �s term�szetesen j�val t�bb pog�ny volt Eur�pa r�szein a kereszt�nys�g megjelen�se el�tt. T�bb n�t �ltek meg mint f�rfit, egyszer�en csak az�rt mert t�bb papn� volt, mint pap. Minden boszork�ny csoportnak csak egy f�rfi tagja volt, de gyakran sok n�i tag volt - lehet, hogy csak n�h�ny n�i tag volt, de lehetett ak�r 16 is.

Nem tudok sokat a pog�nyok eur�pai �ld�z�s�r�l, de azt tudom, hogy csak�gy mint �szak-Eur�p�ban, a pog�nys�g er�s maradt Kelet-Eur�p�ban is hossz� ideig, �s az utols� b�rdok csapatai (akik gyakran "nyomor�k" emberek voltak [mint a s�nta f�rfiak"...]) nem hagytak fel tanaik terjeszt�s�vel Oroszorsz�gban, eg�szen az 1917-es bolsevik forradalomig. Utazgattak, sokszor �gy mint a koldusok, emberi t�rt�neteket mes�ltek, j�vend�ltek vagy dalokat �nekeltek �tel �s sz�ll�s ellen�ben. Sok hagyom�nyos orosz �nnepi �nek, amit m�g mindig haszn�lnak, tulajdonk�ppen ilyen �nek (!).

Norv�gi�ban meg�r�k�tett�k egy b�rd �nek�t a XVII. vagy XVIII. sz�zadban. Egy id�s n� k�rbeutazta Telemarkot, egy farmra ment �s felaj�nlott�k neki, hogy �nekeljen dalokat �tel�rt �s sz�ll�s�rt cser�be, ahogy az szok�s volt. Egy dal 52 versszak�t �nekelete el, amit Draumkvædet-k�nt ismer�nk ("az �lom dal"). A dal egy beavatottat jellemzett, Olav Åsteson-t (Olav, "a szerelem fia"), aki a szellemvil�gban utazott a kar�csony 13 napj�ban, �s tal�lkozott az istenekkel a Mennyben. A dal kiss� kereszt�nny� v�lt, a b�rdoknak valamit tenni�k kellett a kereszt�ny korban, az�rt hogy ne legyenek �ld�z�ttek, vagy ne gyilkolj�k meg �ket az egyh�z �ltal, de ez m�g mindig nagyon �rdekes �s le�r�. Az id�s n� egyike volt az utols� ismert b�rdoknak Norv�gi�ban.

A pog�nys�g nem halott �s nincs sz�ks�g�nk arra, hogy meg�j�tsuk. Val�j�ban soha nem volt halott. A f�ld alatt �letben maradt Norv�gi�ban �s Eur�pa m�s zugaiban is. Ahogy a Nap felemelkedik Keleten minden reggel, �gy a pog�nys�g is �jra fel fog emelkedni. Elker�lhetetlen, hogy az eur�pai f�ny ki�zze az �zsiai s�t�ts�get, amit judeo-kereszt�nys�g n�ven ismer�nk, �s a tisztas�gban megfogjuk tal�lni �ðinn r�n�it (azaz titkait). - de csak ha �sap�ink ben�tt �sv�nyeit v�lasztj�tok.

L�bjegyzetek

�rdekess�gk�nt m�g elmondom, hogy az �kany�m csal�di neve Quisling volt (gyakran Quisling-nek vagy Qvisling-nek bet�zt�k), ami a norv�g Kv�slingr-ben �s ford�t�sokban "Ingr �ga"-k�nt szerepel. Ingr (porto-norv�gul InguR, n�met�l Inguz) Freyr egyik neve (�s "Freyr"-t �s "Ingr "-t is "szerelemnek" ford�tj�k, de azt is jelenetik, hogy "�r" �s "t�rzsf�n�k"). Term�szetesen �n nem Freyr isten lesz�rmazottja vagyok, de egy olyan pap�, aki Freyr isten megszem�lyes�t�je volt. (Mellesleg az �kany�m teljes neve Susanne Malebe Qisling volt. A norv�g Telemarkb�l sz�rmazott �s 1811-ben sz�letett �s 1882-ban halt meg).

Varg Vikernes

"Picketed and Pilloried"

(2005. j�nius)

 Egy versszak a Draumkvædet-b�l:

Bikkja bit, og ormen sting,

og stuten stend og stangar -

de slepp ingjen ivi Gjallarbrui

som feller domane vrange.

For månen skin'e,

og vegjine falle so vie.

(A kutya [Gramr] harap, �s a f�reg [J�rmungandr] sz�r,

�s az �k�r [Himinbrj�tr] megsebes�t -

Nem hagynak senkit, aki rosszul �t�l

kereszt�l a Gjallarbru-n [a h�d, ami Hel-be vezet].

Mert a Hold s�t

�s az utak [Hel-be] oly sz�lesek.)

PS. (Ut�irat) B�rki aki �rt norv�gul (vagy �rti az egyszer� telemarki nyelvj�r�st) k�pes a kezeidbe adni a Draumkvædet-et b�rmelyik rendes k�nyvt�rban, �s szerintem �rdemes lenne az oroszul besz�l�, �rdekl�d� embereknek al�vetni magukat az olyan k�nyvek olvas�s�nak, mint Vladimir Propp "Istoritjeskie korni velsjebnoj skazki" c�m� k�nyve (Исторические корни волшебной сказки), amit Leningradban adtak ki 1946-ban, �s m�g tal�n Olga Frejdenberg's "Po�tika sjuzjeta i zjanra: period antitsjnoj literatury" c�m� k�ny�nek (Поэтика сюжета и жанра: период античной литературы), Leningradban adt�k ki 1936-ban. �n nem olvastam ezeket a k�nyveket, sz�val term�szetesen nem vagyok benne biztos, hogy j�k vagy fontosak, de lehets�ges. A n�met�l besz�l� emberek tal�lhatnak n�h�ny nyomot F.W. Nietzsche "Die Geburt Der Trag�die Aus Dem Geiste Der Musik" (1872) c�m� k�nyv�ben. Az angolul besz�l� emberek tal�n elolvashatj�k James Frazer "The Golden Bough" c�m� k�nyv�t. Nem biztos, hogy tal�lsz ak�rmilyen titkos pog�nyt tant, mindenesetre nem lesz meglepet�s, ha tal�lsz valami �rdekeset ezekben a k�nyvekben. Ha csak az �si vall�sban �s pog�ny tanban vagy �rdekelt, akkor �n egyszer�en azt tan�csolom, hogy olvasd el a k�nyvemet, "The Mysteries And Mythology Of Ancient Scandinavia", amikor (ha?) kiad�sra ker�l.

Ford�totta : IX. Faust