BURZUM Interju – Metal Crypt Zine 20005

1. �dv�zlet Varg, hogy mennek a dolgok?

�dv�zlet Chris, minden rendben van.

2. Az ut�bbi p�r sz�z �vben egyar�nt l�thatjuk a term�szet n�veked� semmibevet�s�t �s a kult�ra �s az �r�ks�g hanyatl�s�t. Mit gondolsz, mi a felel�s mindez�rt �s hogyan lehetne jav�tani a helyzeten?

Tekintettel arra, hogy ez csak egy interj� megpr�b�lok r�vid lenni, de ez nem egyszer� amikor egy ilyen k�rd�sr�l van sz�. Szerintem a term�szet, a kult�ra �s az �r�ks�g ir�nti n�veked� figyelmetlens�g a kapitalizmus term�setes k�vetkezm�nye. Amikor az emberek jobban foglalkoznak a haszonnal mint a vil�ggal amiben �lnek, ez az ami t�rt�nik. A "nyugati" vil�g kapitalizmusa pedig a kereszt�nys�g term�szetes k�vetkezm�nye, mert a kereszt�nys�g teremtette meg a spiritu�lis �ress�get ki�zv�n a pog�nys�got, s mindaz ami maradt az a materializmus �s egy vall�s �rtelmetlen tartalommal. A kereszt�nyek gyakran megtartott�k a pog�ny �nnepeket, szertart�sokat �s jelk�peket, �m ezek m�r nem b�rtak val�di tartalommal. P�ld�ul a Yule, a t�li napfordul� "Krisztus sz�let�snapj�v�" v�lt, a H�sv�t az a nap lett "amikor Krisztus visszat�rt a s�rj�b�l", a ny�ri napfordul� "Szent Hans Napja" lett, Heimdallrb�l Mikul�s lett, �s �gy tov�bb. Eredetileg a Yule a Napker�k fordul�s�nak napj�t jelzi, s ezen a napon a halottak megl�togatj�k az �l�ket. A H�sv�t az az els� Vas�rnap a tavaszi nap�jegyenl�s�g ut�ni els� telihold ut�n, s ez az a nap, amikor Baldr �s feles�ge visszat�rnek a pokolb�l. A ny�ri napfordul� Freyja, a szerelem istenn�j�nek sz�let�s�t jelzi. S Heimdallr nem csak aj�nd�kot hozott nek�nk, � volt a k�zvet�t� k�zt�nk �s az istenek k�z�tt. V�g�l is � a (sziv�rv�ny) Mennybe (Asgardba) vezet� h�d �rz�je! Mindez elveszett a kereszt�nys�ggel, s a spiritu�lis val�s�ggal �s isteni eredet�nkkel val� kapcsolat n�lk�l, �gy sz�lv�n, csak az alap fizikai vil�g marad nek�nk. Az �letben nincs t�bb� c�lunk azonk�v�l, hogy v�letlenszer�en j�rjuk a F�ldet �s (fizikailag) j�m�d�akk� v�ljunk, k�nyelmes �letet �lj�nk, s nem hiszem, hogy mindazok a n�k �s f�rfiak val�ban el�gedettek ezzel az eg�sszel, kiv�ve persze a rendk�v�l felsz�nes �s egoisztikus embereket.

A spiritu�lis �ress�g m�g nagyobb probl�m�v� v�lt abb�l a t�nyb�l kifoly�lag, hogy hat milli�rd ember �l ezen a bolyg�n, �s majdnem mindegyik�j�k a lehet� legjobban t�rekszik arra, hogy annyi vagyont halmozzon fel amennyihez csak k�pes hozz�f�rni a mocskos kez�vel. Azt is l�thatjuk, hogy a "nyugati" kapitalist�k a vagyonukat �s a rendszer�ket a szeg�nyebb orsz�gokba pr�b�lj�k export�lni. Nem az�rt, hogy seg�tsenek ezeknek az orsz�goknak, hanem, hogy �j piacot teremtsenek a saj�t term�keiknek. Alapvet�en csak t�bb fogyaszt�t akarnak.

Ez m�g nagyobb katasztr�fa lesz a term�szet sz�m�ra, amint K�na �s India is j�m�d�v� v�lik, mert a bolyg�nk nem tud elviselni m�g 2,4 milli�rd kapitalista diszn�t, akik l�gszennyez� aut�kat vezetnek �s l�nyeg�ben �rtelmetlen fogyaszt�i cikkeket v�s�rolnak eg�sz �ll� nap a h�t minden napj�n. El�g bajunk van a megl�v� 1 milli�rd kapitalista diszn�val (f�leg USA-ban, Eur�p�ban �s Jap�nban). �s mi lesz akkor, ha a vil�g lakoss�ga el�ri a 9 vagy tal�n a 10 milli�rdot, ahol a t�bbs�g kapitalista fogyaszt�?

A sors ir�ni�ja, hogy az egyetlen dolog, ami megmentheti az emberis�get az orsz�gos j�rv�nyok, term�szeti katasztr�f�k �s egy�b emberi katasztr�f�k t�mege, melyek els�prik t�bbs�g�nket. Val�j�ban azt gondolom, hogy a katasztr�fa elker�lhetetlen - hacsak nem t�rt�nik valami drasztikus azon nyomban - �s hogy �szinte legyek, �n m�g �r�l�k is neki. Min�l hamarabb �sszed�l ez a vil�grend, ann�l jobb. M�g csak nem is kell tenn�nk semmit, hogy �sszed�lj�n a k�oszt�l. A legjobb �s egyetlen dolog, amit tehet�nk, hogy elt�n�nk a sz�k��r el�l, �s megbizonyosodunk arr�l, hogy a legjobbak k�z�l�nk t�l�lik, a pog�ny kult�r�nkkal egyetemben. Elvonulhatunk fizikailag a modern vil�gt�l �s minden erk�lcsi, fizikai, �rzelmi, szellemi �s lelki hanyatl�s�t�l �s romlotts�g�t�l.

Ahhoz, hogy �gy �lj�nk, ahogy kellene a v�r�nkre kell hallgatnunk, �gy mondv�n. A pog�nys�gunk a v�r�nkben van, s hogy k�pesek legy�nk egy pozit�v �s �rtelmes civiliz�ci�t teremteni a j�v�ben - annak "Szod�mia �s Gomorrah" romjain, amiben most �l�nk - a v�r�nkre hallgatva, azzal �sszhangban kell �ln�nk.

3. Mit olvasol jelenleg, s megengedt�k-e, hogy zen�t hallgass mostan�ban?

Most �ppen a Vollmer Mythologie Aller Volker-t olvasom (ami �gy ford�that�, hogy          "Vollmer: �sszes N�p Mitol�gi�ja"), amit Dr.Vollmer �rt. Ezenk�v�l a Dr.Carl G.Jung �ltal �rott Manniskan och Hennes Symboler-t is olvasom. Az ut�bbi az "Ember �s Szimb�lumai" sv�d ford�t�sa, amit val�j�ban m�r olvastam r�gebben, kb t�z �ve. A Vollmer Myrhologie Aller Volker egy mitol�giai enciklop�dia, melyet 1874-ben adt�k ki Stuttgart-ban, N�metorsz�gban. Az�rt olvasom, mert ez az egyetlen k�nyv, amit tal�ltam �s amely mondhat nekem valamit a szl�v, fin �s balti mitol�gi�r�l. K�l�n�sen �rdekes r�gi k�nyveket olvasni a mitol�gi�r�l �s a kult�r�nkr�l, mert mindig sokkal jobbak, mint az �jak. Nincsennek �titatva politikai korrekts�ggel, s nem teszik nevets�gess� az eur�pai kult�r�nkat, mint ahogyan a modern k�nyvek t�bbs�ge.

A trondheim-i b�rt�nben h�rom el�re beprogramozott �llami r�di�ad�t hallgathatunk a falba be�p�tett r�di�n, vagy n�zhet�nk TV-t �s rem�nykedhet�nk lesz benne n�mi zene, de semmif�lek�ppen nem hallgathatunk CD-t vagy kazett�t. �gy r�viden, olyan zen�t hallgathatok, amit nem akarok hallgatni, b�r a legt�bb r�di� m�sor nem sug�roz t�l sok zen�t, csup�n az �llami propagand�t h�rdeti (vagy "sz�rakoz�st", ahogyan ezt h�vj�k manaps�g). Tizenk�t �v b�rt�n ut�n �sszesen kb 30-40 -szer hallgattam r�di�t �s csak akkor, amikor m�g TV-m sem volt. (Amikor h�napok �ta nem hallott�l egy hangot sem m�g a pop zen�vel vegy�tett �llami propaganda is vonz� lehet�s�gg� v�lik kb t�z percre, miel�tt m�g eszedbe jut, hogy mi�rt is nem hallgatt�l ilyen szart �s kikapcsolod megint...)

M�lt december �ta a cell�mban van egy nem elektronikus git�rom, �gy nem teljesen zene n�lk�l vagyok.

4. Sz�m�thatnak-e az emberek arra, hogy a szabadul�sod ut�n kiadsz m�g zen�t?

Minden bizonnyal. A j�v�b�li albumok, ha valaha fel is veszek valamit, �gy fognak hangzani, mint a r�gi albumok, ak�r tetszik nekem ez ak�r nem, mert k�ptelen vagyok olyan zen�t �rni, ami nem "burzumosan" hangzana. :) Att�l f�lek nem leszek majd t�l eredeti vagy k�l�nb�z� a r�gi Burzumhoz k�pest, ahogy ezt �n szerettem volna, de, gondolom, vannak emberek, akik szerint ez �gy j�, ahogy van. M�sfel�l nem t�l meglep�, hogy m�g mindig olyan zen�t csin�lok, mely �gy hangzik, mint a saj�t zen�m...

5. Hogy id�zzem az �ltalad nem r�giben �rt cikket: "Bizonyos �rtelemben ez a Burzum Arany Kora volt, mely term�szetes v�get �rt, amikor beb�rt�n�ztek 1993 augusztus�ban."Mi�rt v�ltozott meg a Burzum szellemis�ge oly nagy m�rt�kben, amikor b�rt�nbe ker�lt�l?

Val�sz�n�leg f�lre�rtetted azt, amit a cikkben �rtam. A Burzum szellemis�ge sohasem v�ltozott meg, de a lehet�s�gem, hogy zen�t �rjak jelent�sen megv�ltozott, amikor beb�rt�n�ztek. T�bb�-kev�sb� lehetetlen felvenni zen�t a b�rt�nben, s az egyetlen zene, amit felvehettem, az az elektronikus zene volt, amikor megengedt�k, hogy legyen egy szintetiz�torom p�r h�napig, 1994 �s 95 k�z�tt, ill. 1998-ban. Miut�n a szintetiz�tor m�r p�r h�napja megvolt, 1998-ban, v�lasztanom kellett k�z�tte �s a laptop sz�m�t�g�pem k�z�tt, mert a b�rt�n hat�s�ga nem enged�lyezte mindkett�t egyszerre ("biztons�gi okokb�l"). S �n a sz�m�t�g�pet v�lasztottam azt gondolv�n, hogy b�rhogyan k�pes vagyok zen�t csin�lni, b�rmif�le zeneszerkeszt�s program seg�ts�g�vel. De a b�rt�nhat�s�goknak m�s elgondol�sai voltak - azt �ll�tott�k, hogy nincs "rendk�v�li sz�ks�gem" a zeneprogramra, mellyel zen�t csin�lhatn�k a sz�m�t�g�pemen. �gy az�ta zeneszerkeszt�s program hi�ny�ban k�ptelen voltam zen�t csin�lni. Ez, gyakorlatilag, a f� oka, hogy 1999 �ta nem adtam ki �j anyagot. Ahhoz, hogy install-�ljak egy zeneprogramot sz�ks�gem van egy CD-ROM-ra, �m ebben a b�rt�nben tilos a CD ("biztons�gi okokb�l").

Ak�rhogyan is, ami�ta van git�rom legal�bb csin�lhatok zen�t, de v�rnom kell  a felv�tel�vel a szabadul�somig.

6. Mi k�l�nb�ztette meg a Burzumot a t�bbi norv�g band�t�l abban az id�ben?

Sok minden. A motiv�ci� eg�sz biztosan m�s volt. M�s volt a h�tter is. Sz�vegeim norv�gul voltak, m�g a t�bbi banda angolul �rt sz�veget. S persze �n egyed�l voltam, m�g a t�bbiek igazi band�k voltak. Igaz�n nem tudom mit mondjak err�l. Tal�n megtal�lod a k�rd�sedre a v�laszt a k�l�nb�z� "Egy Burzum T�rt�net" cikkekben, melyek a www.burzum.org weblapon lesznek publik�lva?

7. Egyszer azt �ll�tottad, hogy "a met�l az n�ger zene", m�g mindig igaznak v�led ezt az �ll�t�st?

Igen is, nem is. Szerintem a metal kult�ra n�ger kult�ra, abban az �rtelemben, hogy a hagyom�nyos met�losok �gy n�znek ki, �gy viselkednek �s �gy gondolkodnak, mint egy halom "feh�r nigger". Ez egy (legal�bbis gyakran) kifejezetten primit�v, tudatlan �s semmitmond� szubkult�ra, mint ahogy az �sszes rock 'n roll szubkult�ra is. �n is hallgattam metal zen�t, de ett�l m�g soha nem viselkedtem �gy, mint egy n�ger, �s nem is �rtem mi az �rtelme ennek a szubkult�r�nak. Sokat doh�nyozni vagy ber�gni, lefek�dni mindenkivel �s nemi betegs�gekkel fert�zni egym�st, eg�sz v�gig bulizni, koncertekre j�rni, hogy tal�lkozz m�s v�kum-fej�ekkel, stb. Mi �rtelme? M�g a boz�tlak� n�gerek is �rtelmesebbek, �p�t�jelleg�bbek �s m�lyebbek lehetnek, mint ezek.

E szubkult�ra igazi vonzereje val�sz�n�leg valami m�sban rejlik, mint p�ld�ul a modern vil�g megvet�se, a hal�l �s a g�tika ir�nti vonzalom, romantika �s m�g a pog�ny �rt�kek is, de mindez olyan heyltelenn� v�lik, amikor a hagyom�nyos rock 'n rollal vagy a hevy metallal keveredik.

8. Mit gondolsz a n�kr�l �s egyenrang�aknak tekinted-e �ket?

Persze, a n�k egyenrang�ak, de emellett m�sabbak, mint a f�rfiak �s m�sk�p is kell, hogy b�njanak vel�k. M�s c�ljaik kell, hogy legyenek az �letben. Szerintem a r�gim�di felfog�s a legjobb, s hozz� kell, hogy tegyem, hogy a r�gim�di alatt az antik id�kbeli f�rfiakr�l, n�kr�l �s az �letben val� szerep�kr�l alkotott felfog�st �rtem (Skandin�vi�ban).

Igaz�ndib�l kicsit neh�z v�laszolni erre a k�rd�sre, mert csak j� dolgokat tudok mondani a n�kr�l, de semmi j�t nem mondhatok a modern n�kr�l. �gy h�t, hol is kezdjem? Ha a modern n�ket vessz�k el�sz�r, �gy gondolom, szomor� l�tni, milyen - bocs�nat a kifejez�s�rt - elbaszott lett a modern n�i kult�ra. Manaps�g az anya szerepe le van n�zve, "h�ziasszonynak" lenni  pedig egyenesen s�rt�s sok modern n� sz�m�ra. Ezt a "f�rfi elnyom�s" r�szek�nt l�tj�k. Otthon maradni a gyerekekkel - r�m�lom �s teher. Ehelyett m�velts�get szereznek (�ltal�ban valami elm�leti zagyvas�got) �s a legjobban t�rekednek arra, hogy olyanok legyenek, mint a f�rfiak. Dolgoznak, mint a f�rfiak, �lt�znek, mint a f�rfiak, �gy pr�b�lnak gondolkodni, besz�lni �s viselkedni, mint a f�rfiak (�s egyesek m�g �gy is n�znek ki, mint a f�rfiak). Mivel minden okos n� el van foglalva a m�velts�g megszerz�s�vel, az �latl�ban but�bb n�k sz�lik a legt�bb gyereket, s ennek k�vetkezm�nyek�ppen az eg�sz faj egyre butul - mivel az �tlag intelligencia szintje s�llyed, mivel a buta n�k sz�lik a legt�bb gyereket.

A f�z�sre is megvet�ssel tekintenek. Egy (amerikai n�) bar�tom r�mutatott arra a t�nyre, hogy USA-ban egy n� sokkal ink�bb fog felpofozni egy f�rfit, ha arra k�ri, hogy f�zz�n egy vacsor�t, mint hogyha valamilyen sexu�lis szolg�ltat�st k�vetel az els� randin, s szerintem helyesen �ll�tja ezt. Minden "szabads�g", amit a n�k kaptak azt okozza, hogy a n�k pozit�v tulajdons�gaikat a f�rfiak negat�v tulajdons�gaival helyettes�tik.

Tal�lkoztam norv�g f�rfiakkal, akinek olyan bar�tn�i voltak, akik m�g azt sem tudt�k, hogyan kell limon�d�t csin�lni vagy megf�zni egy toj�st. S jegyezz�k meg a m�lt id�t - voltak bar�tn�ik -, mivel val�sz�n�leg nem foglalkoztak azzal, hogy vel�k maradjanak. A n�k sz�ps�ge magukhoz cs�b�totta a f�rfiakat, de nem volt semmilyen m�s tulajdons�guk, �gy nem tudt�k megtartani a f�rfiaikat.

A modern n�k m�r nem tudnak f�zni, nem akarnak m�r gyereket sz�lni, s t�bb� m�r nem kedves, rendes �s szeret� teremtm�nyek, akik azt gondolj�k, hogy a csal�ddal t�lt�tt id� j� dolog. Val�sz�n�leg t�l "f�ggetlenek" �s "er�sek", hogy saj�t csal�dot alap�tsanak. Az egyetlen dolog, amit a modern n�k k�n�lhatnak a f�rfiaknak, az a szex. �gy ahelyett, hogy szeret� h�ziasszonyok legyenek, akik f�znek �s nevelik a gyerekeket szexu�lis t�rgyakk� v�lnak. S olyan feld�ltak �rzelmileg �s szellemileg is, hogy gyakran a munkahely�ken szerzett p�nz�k nagy r�sz�t plasztikai m�t�tekre, kozmetikumokra �s tonn�nyi ruh�ra k�ltik, mert rem�nytelen prob�lkoz�sukban, hogy vonz�bb� v�ljanak azt hiszik ezekt�l jobban n�znek ki. H�t, semilyen m�s vonz� tulajdons�guk nincs a f�rfiak szem�ben, �gy mi m�st v�rhatn�nk t�l�k? Ez a feminizmus gy�m�lcse. A "n�i szabads�g" gy�m�lcse.

Egy igaz�n okos n� meg�rti, hogy h�ziasszonynak lenni, gyereket nevelni  �s f�zni nem lealacsonyod�s. Olyan feladatot v�geznek, amely rendk�v�l fontos az eg�sz rokons�g, t�rzs �s nemzet sz�m�ra, �s senki m�s nem tudja elv�gezni helyett�k. A f�rfiak biztosan nem! A n�k okkal vannak felszerelve m�hvel �s mellekkel. �gy m�k�dik a term�szet, ak�r tetszik, ak�r nem. Egy n� sz�m�ra nem lealacsonyod�s n�nek lenni. Mindenkinek meg kell �rtenie ezt, m�g a gy�l�letes, �nut�latos feminist�knak is.

A val�di n�k, akiket im�dok �s tisztelek, mind egyenranguak velem, de a modern n�ket ink�bb undor�t�, primit�v �s zavarodott �llatoknak, legjobb esetben alembereknek l�tom. �s azok, akik azt hiszik, hogy �n valamif�le f�rfi soviniszta vagyok, aki csak kritiz�lja a modern n�ket, t�vednek, mert ez nem csak a modern n�k t�mad�sa, hanem az eg�sz modern vil�g elleni t�mad�s, s a modern f�rfiak semmivel sem jobbak. A modern f�rfiak t�bbs�ge h�l�snak kell legyen, hogy m�g nem altatt�k el �ket, mint a kuty�kat, amikor valami baj van vel�k. Az eg�sz emberi faj feld�lt manaps�g, nem csak a modern n�k. S biztos vagyok benne, hogy sokkal t�bb megmenteni val� n� van, mint f�rfi, hogy �gy mondjam.

9. Mit gondolsz a negroid fajr�l?

Nos, ne pazaroljunk id�t a n�ger fajokr�l val� elm�lked�sre.

10. Kik azok a szerz�k �s alakok, akiket nagyra �rt�kelsz?

Nagyra �rt�kelem az olyan �r�kat, mint Julius Evola, F.W.Nietzsche, Oswald Spengler �s Knut Hamsun (b�r az � k�nyvei ink�bb unalmasak, az �tletei m�gis nagyon �rdekesek), de term�szetesen nem �rtek egyet mindennel, amit mondanak.

Amikor az �ltalam nagyra tartott alakokr�l kell besz�lni, nem tudok mit mondani. �latl�ban nem gondolkodom azon a szinten. Az egy�ni emberi l�nyek ritk�n fontosak sz�momra, kiv�ve a legk�zelebbi bar�taimat �s csal�domat persze.

A szem�lyek, akiket nagyra becs�l�k mindazon n�k, f�rfiak, fi�k �s l�nyok kell, hogy legyenek, akik fell�zadnak a modern vil�g ellen �s nem hajland�k lealacsonyodni az�ltal, hogy r�sztvesznek a modern �llatseregletben. Csod�lom azokat a fi�kat �s l�nyokat, akik v�rnak a szexel a h�zass�gig, s ut�na h�s�gesek maradnak hitves�kh�z, am�g meg nem halnak. Csod�lom �ltal�ban mag�t az er�t, b�rhol testes�lj�n meg. Csod�lom az �szintes�get, b�tors�got, erk�lcs�t, kreativit�st, intelligenci�t, tisztas�got, b�lcsess�get �s stb.

11. Van-e kedvenc Burzum albumod �s elmondan�d-e a v�lem�nyed minden egyes kiadv�nyodr�l?

A kedvenc Burzum albumom val�sz�n�leg a Hvis Lyset tar oss. Igen, le�rom a v�lem�nyem minden egyes kiadv�nyhoz, amelyhez hozz�j�rultam...

A deb�t�l� album: a produkci� kicsit v�kony ezen az albumon, az �nek �s a magas sz�lamok is ink�bb ideges�t�v� v�lnak a hallgat�s v�ge fel�. Visszamen�legesen sok minden van, amit m�sk�pp csin�ln�k, mint ahogy az albumra felvettem, de mindent egybevetve tetszik. Nagyon eredeti volt, amikor megsz�letett, minden �rtelemben (j� �s rossz).

Det Som Engang Var ("Ami egyszer volt") album: amint eml�kszem az �nek sokkal jobb �s a hangz�s is egy fokkal jobb, de ett�l eltekintve igen hasonl�t a debut albumra. A sz�mok ugyanakkor keletkeztek, mint a debut album sz�mai, �gy bizonyos �rtelemben ez a debut album "r�sze", s ez l�that� a bor�t�n is.

Aske ("Hamvak") mini-LP: b�rcsak soha ne is vettem volna fel ezt a mini-LP-t els�k�nt, mert ez csak egy mini-LP, �n pedig nem szeretm sem az EP-t, sem a mini-LP-ket, sem a "best of" albumokat, sem a v�logat�sokat, sem az egysz�mos kiadv�nyokat. Ha ez nem egy teljes hossz�s�g� album, nem �ri meg kiadni...

Hvis Lysett tar oss ("Ha a F�ny elvisz minket") album: ez, ahogyan �n l�tom, a legjobb Burzum album. Nagyon "anti-rock szt�ros" �s, �gy gondolom, eredeti, k�vetkezetes �s k�zel �ll ahhoz, amit el akartam �rni, amikor felvettem. Ez az album az els� olyan anyag, ahol zen�t j�tszottam, ahelyett, hogy csak k�l�nb�z� hangszereken j�tsszak... A kor�bbi albumokon is ezt tettem, de nem olyan sikeresen, mint ezen az albumon.

Filosofem album: ez az album tartalmazza az els� igazi Burzum sz�mot, melynek c�me Dunkelheit az albumon (de az igazi sz�mc�m Burzum volt. Dunkelheit az csak a n�met megfelel�je a Burzumnak), ezt eredetileg a Hvis Lyset tar oss albumba akartam belefoglalni (de a felv�tel nagyon szeg�ny lett, ez�rt nem haszn�ltam fel). Akkor v�ltoztattam meg a nevet Uruk-Hair�l Burzumra, amikor megcsin�ltam ezt a sz�mot (1991 augusztus�ban tal�n). Az album egy kicsit furcsa, �s messze �ll a t�k�letest�l, de megfelel�. Sajnos (?), ez az album hangzik a legink�bb �gy, mint az �j Burzum zene.  

Daudi Baldrs ("Baldr Hal�la") album: ezen album n�h�ny sz�m�nak metal verzi�ja igaz�n t�k j�, �gy, �gy gondolom, legal�bb az egyik rajta lesz a k�vetkez� albumon. (Mellesleg, a Jesu dod c. sz�m is, a Filosofem albumon, egy metalos verzi�ja ezen sz�mok egyik�nek.) Nem vagyok t�ls�gosan oda ez�rt az album�rt, de elmegy. Legal�bb k�t sz�m van, amit nagyon szeretek (az els� kett�t, amennyire eml�kszem). Egyszer, egy n�met v�logat�son, azt hiszem, hallottam egy Daudi Baldrs sz�m feldolgoz�st �s igaz�n tetszett... sokkal jobb volt, mint az eredeti. :) R�viden, mondjuk, hogy jobban kedvelem ezen sz�mok metal v�ltozat�t, ja, �s ez egy b�rt�ncell�ban lett felv�ve, egy �tlagos magn�val, �gy a hangz�s term�szetesen nem a legjobb.

Hlidskjalf ("Rejtett nyit�ny az Asgardba" vagy "Titkos Ritu�l�helysz�n") album: legal�bb h�rom olyan sz�m van ezen az albumon, amit igen szeretek, de �ltal�noss�gban ez az album el�gg� hasonl�t a Daudi Bladrsre Ez volt a legjobb, amit kihozhattam magamb�l p�r h�nap alatt - az az id� alatt, ami rendelkez�semre �llt, hogy befejezzek egy-egy albumot, miel�tt a b�rt�n hat�s�gok egy m�sik b�rt�nbe nem k�ldtek engem (1995-ben (Daudi Bladrs)) vagy megakad�lyoztak, hogy b�rmi m�st vegyek fel (1998-ban (Hlidskjalf)).

Old Funeral, Devoured Carcass EP: ez volt az els� zene, amit st�di�ban vettem fel, amikor 17 �ves voltam. Ezen az albumon death metal hallhat� �s a hangz�s nem igaz�n j�. Amennyire eml�kszem, megfelel� volt, de az Old Funeral demo kazett�ja, amelyiken nem szerepeltem, sokkal, de sokkal jobb lett. �s hozz� kell tennem, hogy b�r csin�ltam n�mi zen�t ezen az EP-n, de semmi k�z�m nem volt sem a sz�vegekhez, sem a bor�t�hoz. ("Devoured Carcass=Felfalt Tetem"? Adj egy kis sz�netet...Majdnem olyan id�tlen�l hangzik, mint az Immortal sz�vegek...)

Mayhem, De Myseteriis Dom Sathanas album: ahogyan, gondolom, tudod, ezen az albumon basszusgit�roztam. Nem vagyok hivatalosan feljegyezve, mint bassgit�ros ezen az albumon, egyszer�en az�rt, mert Euronymous sz�lei azt mondt�k Hellhammernek, hogy meg�ll�tj�k az albumon foly� munk�t, ha �gy pr�b�lja meg kiadni, hogy az � fiuk �s �n mindketten rajta vagyunk. �gy Hellhammer azt mondta nekik, hogy �maga �jra felvette a basszus s�vot, ami hazugs�g volt; v�g�l egyszer�en csak kit�r�lte a nevemet a bor�t�b�l, puszt�n csak az�rt, hogy kiel�g�tse Euronymous sz�leit. (Szemben a n�pszer� hiedelemmel, soha nem volt semmi konfliktus k�ztem �s a mayhemes arcok k�z�tt, m�g a Euronymoushoz kapcsol�d� "kellemetlens�g" ut�n sem.)

Egyszer azt mondtam, hogy ez az album sok�ig b�zl�tt, mert az �nek t�nkretett mindent. De az igazs�g az, hogy akkor, amikor ezt mondtam tulajdonk�ppen csak a Freezing Moon �nek�t hallottam, s �gy gondolom a Freezing Moon t�nyleg nagyon b�zlik, de a t�bbi sz�m �neke t�k�letes. Az ok, ami�rt �gy gondolom, hogy a Freezing Moon b�zlik az az, hogy megszoktam Dead �nek�t �s a st�lus�t, ahogyan �nekelt, �s sohasem akrtam, hogy ez megv�ltozzon. Attila, az album vend�g�nekese, sokkal biztosabb volt a "m�v�szi t�k�letess�g�ben", s nem akarta �gy �nekelni, mint Dead, �gy (sajnos) a saj�t elk�pzel�s�t akarta megval�s�tani.              

Sz�val, �gy gondolom, hogy ez az album hatalmas. Igaz�n eredeti, nem kis sz�zal�kban Hellhammer intenz�v dobj�t�k�nak k�sz�nhet�en. S azt is mondan�m, hogy ez az album meg�r�k�tette Euronymous minden pozit�vum�t. Hellhammer dobol�sa k�l�nlegess�g teszi ezt az albumot, de �gyan�gy a git�r riffek is, amelyek�rt Euronymous volt a felel�s (b�r Hellhammer, Necrobutcher �s m�g �n is �rtam n�mi riffet).

Sohasem olvastam ezen album sz�vegeit, s nem is l�ttam a bor�t�t, de m�g mindig merem �ll�tani, hogy azon n�h�n black metal kiadv�ny k�z� tartozik, amelyet nagyra tartok �s amelyet hallgatn�m, ha lenne r� lehet�s�gem. Mi a fen��rt foglalkoznak egy�ltal�n az emberek m�s black metal albumok hallgat�s�val, ha ezt is hallgathatj�k? Egy j� album sz�momra az az album, amibe sohasem unsz bele, s azt hiszem ez pont egy ilyen album.

12. Ha visszamehetn�l arra a napra, amikor meg�lted Euronymoust, megint megtetted volna? Mi volt a t�nyleges oka, hogy meg�lted?

Ha �rdekel ez a t�ma javaslom olvasd el az "Egy Burzum T�rt�net 2. R�sz - Euronymous"-t, amint az megjelenik a www.burzum.org-on, val�sz�n�leg a k�vetkez� h�napban (2005 m�jusa).

13. Mit csin�lsz mostan�ban, hogy elfoglald magad �s van-e valami fogalmad arr�l, mikor engedhetnek ki?

A norv�g alkotm�ny �s a nemzetk�zi t�rv�ny szerint 2006 �prilis�ban kell, hogy kiengedjenek pr�baid�re, de nem tudom, meg fog-e ez t�rt�nni. Az igazs�g�gyi miniszt�riummal kapcsolatos tapasztalataim nem nevezhet�ek j�nak, �gy nem vagyok t�l optimista e k�rd�st illet�en. Nem hiszem, hogy t�ls�gosan szeretn�nek engem... �s sajnos sokkal fontosabb, hogy szeressenek, mint hogy a t�rv�ny a te oldaladon �lljon.

Ami az k�rd�sedet illeti, hogy "mostan�ban" mit csin�lok a b�rt�nben, hogy elfoglaljam magam, nos, f�leg olvasok, levelezem k�l�nb�z� emberekkel, cikkeket �rok �s k�l�nb�z� k�rv�nyeket ny�jtok be a b�rt�n hat�s�gainak - amiket �ltal�ban figyelmen k�v�l hagynak (nyilv�nval�an nem adhatnak nekem sz�m�t�g�pes enciklop�di�t "biztons�gi okok" miatt �s mert szerint�k nincs sz�ks�gem enciklop�di�ra...?!) vagy esetenk�nt meghallgatnak (p�ld�ul, ahogy mondtam neked, m�lt Decemberben megengedt�k, hogy legyen egy nem elektronikus git�rom a cell�mban).

Ezen k�v�l kocogok a cell�mban - el�re-h�tra a f�ld�n - �s vannak v�zzel teli m�anyag �vegeim, melyeket s�lyk�nt haszn�lok, csin�lok m�g fekv�t�maszokat �s fel�l�seket, �s �ltal�ban pr�b�lok nem elrohadni.

Mindeig van valami tennival� �s sohasem volt probl�ma, hogy elfoglaljam magam. A legnagyobb gond, amikor a b�rt�n hat�s�gok r�k�nyszer�tik a rabokat, hogy "dolgozzanak", �s nek�nk eg�sz nap �ln�nk kell valahol, mint egy m�helyben, �s semmit sem csin�lni (mert h�sz "dolgoz�" ember sz�m�ra csak egy vagy k�t embernyi munka van), de "szerencs�re" az �j rend�rs�gi �s t�rv�nyi reformoknak k�sz�nhet�en, ill. az udvaron foly� �j "ideiglenes b�rt�n barakok" �p�t�s�nek k�sz�nhet�en a b�rt�n megtelt rabokkal, a b�rt�n�knek pedig nincsennek forr�saik, hogy kezelj�k ezt a helyzetet, �gy csak n�h�ny rabnak van "munk�ja". A t�bbit egyszer�en eg�sz nap a cell�j�ban tartanak �s r�juk hagyj�k, hogy maguk foglalj�k el magukat. Sz�momra �s sok m�s sz�m�ra ez nem probl�ma, de f�leg a szeg�ny fatty�k sz�m�ra, akik m�g olvasni sem tudnak (�s ezek teszik ki a rabok egy harmad�t), igaz�n �rtalmas lehet, �s amikor esetenk�nt megt�rnek �s felgy�jtj�k a cell�jukat, �sszet�rik a berendez�st �s a TV-t, lev�gj�k vagy elt�rik az ujjaikat vagy m�s v�gtagjaikat (az egyik fick� az Ila b�rt�nben lev�gta a saj�t her�it! *Ouch*...), vill�kat �s k�seket nyelnek, beh�znak egyet a b�rt�n�rnek vagy egy m�sik rabnak, meg ilyenek, ez�rt megb�ntetik �ket, mert "viselkednek" j�l, az igazs�g�hyi miniszter vagy az igazgat� pedig egy �j t�rv�nnyel j�n el� "biztons�gi okokb�l", �s m�gjobban megh�zz�k a csavart, ami csak m�gt�bb rab megt�r�s�t, anti-szoci�liss� vagy vesz�lyess� v�l�s�t eredm�nyezi. Ez egy nagyon intelligens rendszer...

14. Vannak-e tapasztalataid valamilyen drogokkal a m�ltban �s mit gomdolsz a droghaszn�latr�l?

Nem, soha nem pr�b�ltam drogokat. M�g aszpirint sem veszek be, ha f�j a fejem �s soha nem is f�j a fejem (val�sz�n�leg az�rt, mert soha nem veszek be aszpirint...).

A drogokr�l alkotott v�lem�nyem krist�lytiszta. Az egyetlen droghaszn�lat, amit eln�zek, az az orvosi alkalmaz�sa a gy�gyszer�szeti drogoknak, amikor ez felt�tlen�l sz�ks�ges (�s ez ritk�n felt�tlen�l sz�ks�ges). Tizenk�t �vnyi b�rt�n ut�n, arra k�nyszer�lve, hogy drogosokhoz k�zel �ljek, tiszt�n l�tom, hogyan rombolj�k le a drogok az embereket �rzelmileg, fizikailag, erk�lcsileg �s m�g szellemileg is, �s persze ez meger�s�tette bennem a drogosok ir�nti len�z�semet. Nagyon bosszant� l�tni, hogy a b�rt�nbe vetett kamaszok r� vannak k�nyszer�tve norm�lis b�rt�ni cell�kban �lni �s "dolgozni" menni m�s rabokkal (mert a "t�bbi rabbal val� szocializ�l�d�s" �s a "munka" a hat�s�gok szerinti "rehabilit�ci�" r�sze), ahol nark�sok �s b�n�z� idegenek drogokat k�n�lnak nekik �s teljesen lerohasztj�k az erk�lcseiket, �s egyes kiv�telekt�l eltekint�en minden kamasz, akit l�ttam nark�sk�nt �s h�rhedt b�n�z�k�nt v�gzett. Sokat lehetne besz�lni err�l, de �gy t�nik nem sokakat �rdekli ez a t�ma, �gy egyszer�en azt mondom, hogy a norm�lis droghaszn�latot �s a drogokkal val� vissza�l�st �gy l�tom, mint az emberi szem�t �s a F�ld s�pred�k�nek t�rgy�t. Min�l t�bb nark�s hal meg t�ladagl�sban, ann�l jobb; a szavaz�k pedig meg�rdemlik az �sszes b�n�z�st, ami van, az idi�ta b�rt�n- �s drog politik�juk �s a drog probl�m�hoz val� hum�nus kereszt�ny hozz��ll�suk eredm�nyek�ppen. Sorakoztassuk fel a dealereket az �sszes drogfogyaszt�val egyetemben egy fal ment�n, �s a probl�ma egyszer s mindenkorra meg van oldva. A rend�rs�g m�r tudja kik ezek �s ha n�h�ny �rtatlan is vel�k megy az pech, de m�g mindig meg�ri. �rtatlanok fognak elpuszulni, ha nem foglalkozunk a probl�m�val. A sors ir�ni�ja, hog amikor elmondom a nark�soknak, hogyan l�tom ezt, egyet�rtenek velem, de am�g a "humanizmus" uralkodik a vil�gon �s am�g egy glob�lis k�z�ss�gben �l�nk a drogokkal val� vissza�l�s probl�m�ja egyre nagyobb �s nagyobb lesz, am�g olyan nagy nem lesz, hogy az eg�sz glob�lis "civiliz�ci�" �sszeeseik, s nem mondhatom, hogy nem v�rom ezt a pillanatot. Min�l hamarabb elpuszt�tja mag�t a modern "civiliz�ci�", ann�l jobb, a droghaszn�lat pedig csak felgyors�tja ezt a folyamatot.

15. Mit gondolsz azokr�l a kult�r�kr�l/t�rsadalmakr�l, amelyek m�s kult�r�k hagyom�nyait, hiedelm�t, szertart�sait �tveszik?

Nos, l�ttuk, mi t�rt�nt Hell�szban �s az �kori R�mai Birodalomban, amikor hagyt�k, hogy m�s kult�r�k befoly�solj�k �ket, s ugyanez t�rt�nik Eur�pa t�bbi r�sz�vel is. M�sfel�l, nem lehet�nk olyan konzervat�vak, hogy gyenge rendszert �s elk�pzel�st hagyjunk uralkodni, ha vannak jobb alternat�v�k. �gy gondolom, nyitottnak kell lenn�nk mindenre, ami a v�r�nkkel �s a kollekt�v �let�rtelm�nkkel �sszhangban van, a t�bbit pedig vissza kell utas�tanunk. M�sfel�l, soha nem hallottam semmilyen j� �tletet Eur�p�n k�v�lr�l (Eur�pa alatt az "eur�pai (�szaki) fajt" �rtem), �gy nem hiszem, hogy ez nagy probl�ma lenne Eur�p�nak.

A sokkult�ralizmus fogalma csak egy agyhalott szar, mivel egy kult�ra minden bizonnyal f�l�nybe ker�l a t�bbi rov�s�ra egy adott ter�leten bel�l, �gy ha szeretn�nk a saj�t kult�r�nk t�l�s�t t�relmetlennek �s konzervat�vnak kell lenn�nk, vissza kell utas�tani, ak�r le is rombolni, az idegen befoly�st.

Manaps�g az USA a f� probl�ma ebben a t�mak�rben, mert amit az USA csin�l, az olyan mint amit a K�rth�g�iak csin�ltak. Az USA is a kereskedelemmel h�d�t. Az eg�sz vil�got el�rasztj�k az amerikai fogyaszt�i cikkek. A Coca-Cola c�gek, McDonald's, Levi-Strauss, Microsoft, a hollywoodi "sz�rakoztat�" (id est propaganda) ipar, stb. Ezek mind rombolj�k a bolyg�nk kult�r�it, hogy az amerikai kult�ran�lk�lis�ggel p�tolj�k azokat. Ez a "kult�r�lis" imperializmus term�szetesen �sszekapcsol�dik a kapitalizmussal. Az amerikai c�gek p�nzt akarnak keresni minden k�vetkezm�nyre val� tekintet n�lk�l. Nem az�rt csin�lj�k ezt, mert "gonoszak", hanem csup�m az�rt, mert kapzsik �s nem k�pesek j�val el�re gondolkodni.

Fel kell karolnunk a saj�t kult�r�nkat �s saj�t kult�r�nk kell, hogy legyen, m�sk�pp mind olyanok lesz�nk, mint az �tlag amerikaiak (�s m�s kapitalist�k), akik m�g a r�g�gumira is t�bb p�nzt k�ltenek, mint k�nyvekre. Undor�t�v�, ultra-egoist�v�, kapitalist�v� �s materialist�v�, k�pmutat�v� �s but�v�, tehetetlenn� �s lust�v� v�lunk. Elveszt�nk minden eszt�tikai �rz�st vagy izl�st. Fajilag meghat�rozhatatlan alemberi szarr� v�lunk �s �rtelmi fogyat�koss� a vall�st illet�en. Szerencs�re van egy saj�t kult�r�nk, ez pedig a pog�nys�g.

16. Hogyan v�ltozt�l meg, mint szem�ly ami�ta beb�rt�n�ztek �s hogyan tekintesz ma a black metalra? (Nem a mai black metalra gondolok, hanem a 90-es �vek elej�t�l a k�zep�ig tart� id�szakra.)

A black metal egy l�zad�s volt a modern vil�g ellen �s r�szben a kommersz�l�dott (amerikaniz�l�dott) death metal sz�nt�r ellen. Ez egy l�zad�s volt, de egy kicsit �rtelmetlen, mert igaz�n semmit sem tehetsz, ha egy sz�k��rral �llsz szemben. Nincs �rtelme harcolni ellene. Minden amit tehetsz az az, hogy elt�nsz az �tj�b�l, s miut�n elment visszat�rsz, hogy ujj��pitsd a falut a r�gi romjain.

Hogyan v�ltoztam meg mint szem�ly? Passz. Szerintem m�g enn�l is jobban megv�ltozok, mire kijutok a b�rt�nb�l, s m�r nem leszek ketrecbe z�rva, ahol t�l sok id�m van a gondolkod�sra �s arra, hogy �tl�ssam ennek a teljesen beteg rendszernek a hib�it. Komolyan rem�lem, hogy egyszer szenved�lyesen �rdekl�dni fogok az �tlagos unalom ir�nt, mint ahogy a legt�bb ember, de ez nem fog bek�vetkzni am�g a b�rt�nben vagyok vagy am�g ki vagyok szolg�ltatva ennek a szovjet rendszernek az �ld�ztet�s�nek. Ez biztos.

17. V�lem�nyed szerint mi a legpuszt�t�bb, leg�rtalmasabb oldala a kereszt�nys�gnek? 

Val�sz�n�leg a nemzetk�z�s�g (ami az �sszes emberi faj pusztul�s�hoz vezet egy kult�ran�lk�li, visszafejl�d�tt �s spiritu�lisan skizofr�ni�s kever�k faj �rdek�ben), az alkalmatlan emberek m�vel�se, a b�n �s megb�n�s fogalma, �s v�g�l az a t�ny, hogy a zsid� (id est �zsiai) hiedelem rendszerre �p�lt, melynek nincsennek gy�kerei az eur�pai kult�r�ban.

A kereszt�nys�g a k�s�i r�mai korszakban valami hanyatl� �s visszafejl�d�tt r�maiak �ltal sz�letett, mint az elnyom�s eszk�ze, s ennek megfele�en kellene kezelni. Olyan, mint az elme �s a szellem "bilincse", puszt�t� az emberis�g sz�m�ra. Val�j�ban nem tekintem a kereszt�nys�get vall�snak. Ink�bb valami lelki pestisnek, t�megpszih�zisnak. Ezt els�k�nt �s min�l hamarabb kellen kezelni, mint egy probl�m�t, melyet az orvosi tudom�ny seg�ts�g�vel kell megoldani. A kereszt�nys�g egy diagn�zis. Olyan, mint az iszl�m �s a t�bbi �zsiai "vall�s" - a l�lek �s elme HIV/AIDS-je.

A kereszt�nys�g m�rt�k ut�n k�sz�lt, mint az eur�paiak elnyom�s�nak eszk�z. �gy �gy gondolom ez m�g ann�l is puszt�t�bb a nem eur�paiak sz�m�ra, mivel m�g a kereszt�nys�gbe foglalt sz�mtalan eur�pai hagyom�ny is idegen nekik. P�ld�ul, mi�rt lenne j� a "Mikul�s" hagyom�nya az afrikai vagy az �zsiai gyerekek sz�m�ra, amikor a "Mikul�s" alakja az eredetileg egy ultra-rasszista eur�pai, legink�bb Heimdallr vagy Belobog n�ven ismert istens�g, aki els�sorban a sz�kehaj�, feh�rb�r�, k�kszem� gyerekeknek adott aj�nd�kot? A nem eur�paia fajok visszautas�tottak, am�g � is �rintett ez �gyben.

18. Hogyan defini�ln�d a Burzum zen�j�t?

Tal�n monoton, t�bbnyire nem bonyolult �s melank�likus.

19. A k�rd�sem k�zhely �s vacak is, de mit tartasz az �let �rtelm�nek?

Szeretem a klis�s �s vacak k�rd�seket...

Ez, ahogy biztosan tudod, el�g bonyolult k�rd�s, �s nem hiszem, hogy van olyan v�lasz, mely mindenkire �rv�nyes. Ak�rhogyan is, azt hiszem tudok egy olyan v�laszt, amely minden eur�pai pog�nyra �rv�nyes. A t�bbi faj visszautas�tott az �si eur�pai vall�s �rtelm�ben, �gy nem igaz�n �rdekelnek, s az sem, hogy mit tesznek vagy miben hisznek. Az �si (eur�pai) m�toszok szerint az istenek teremtett�k az emberis�get, s egyes m�toszok azt �ll�tj�k, hogy annyira ki�br�nd�t�nak tal�lt�k teremtm�ny�ket, hogy elhagyt�k �ket. De volt egy faj, melyben nem csal�dtak. Ez volt a Jarl faj, vagy angol nev�n Earl fajt�ja. Ez a titokzatos Jarl, melyet az antik id�k �ta EirilaR/Eirilaz -nak(�s-norv�/germ�n) ismerik, Heimdallr legfiatalabb fia volt, s az egyetlen fia, akit Odinn m�lt�nak tal�lt, hogy bel�pjen a Valholl-ba ("a kiv�lasztottak csarnoka") a Mennyben (Asgard).

Heimdallr megteremtett Jarl faj�t, mert Odinn, az istenek kir�lya, egy emberi sereget akart l�trehozni, mely seg�thetne neki az �ppen foly� h�bor�ban a k�osz vad �s puszt�t� er�i ellen. A Jarl faj egy�nei csak �gy seg�thettek Odinnak, ha meghaltak, mert a sziv�rv�ny h�don val� �thalad�shoz �s a Mennybe val� bel�p�shez meg kell halni. Ak�rhogyis, Heimdallr megtan�totta Jarl n�p�nek az istenek r�n�it (titkait), �gy gyakorlatilag b�rmikor be- �s kij�rhattak a Mennybe, m�g �let�kben is. Minden, amire sz�ks�g�k volt, az a pog�ny titkokba val� beavatotts�g volt, s ennek egy r�sze az volt, hogy el kellett j�tszaniuk a tetszhalottat vagy egyszer�en �lruh�ba b�jni. Mint ahogyan a g�r�g�k is tett�k, amikor meg�p�tett�k a Tr�jai Falovat, hogy beker�lhessenek Tr�j�ba; vagy mint ahogy Hamupip�ke (a beavatott) tette, amikor felvette a ruh�t, hogy �gy n�zzen ki, mint egy hercegn�, hogy bel�phessen a kir�lyi kast�lyba (Asgard) �s f�rjhez menjen a herceghez (Baldr). Az istenek megtan�tott�k Jarl n�p�nek, hogyan legyenek kapcsolatban az istenekkel.

A t�bbi faj nem tud komunik�lni az istenekkel. A kev�sb� rasszista elm�let az, hogy az eur�paiak egyszer�en az istenek �ltal voltak kiv�lasztva, hogy k�zvet�ts�k elk�pzel�seiket az emberis�gnek, de az igaz�n j�nak t�n� elm�let az, hogy az istenek csak a Jarl n�p�vel akartak komunk�lni, mert a t�bbiek nem voltak el�g j�k nekik. A t�bbit visszautas�tott�k; a teremt�s elbukott eredm�nyei. Ez az oka annak is, hogy a mes�kben mindig a legfiatalabb fi� vagy l�ny h�zasodhat �ssze a hercegn�vel vagy a herceggel, a k�t id�sebb testv�r pedig mindig kegyetlen, buta, lusta �s ronda. Jarl id�sebb testv�rei Karl ("szabad ember") �s Trell ("szolga"), s az ut�bbit m�g �gy is jellemzik a mitol�gi�ban, mint egy ronda, buta �s feketeb�r� embert.

Amit gyakorlatilag kiolvashatunk ebb�l az, hogy a faj tisztas�ga az alfa �s az omega, ha kapcsolatot akarunk az isteni birodalommal, mert ha m�r nem lesz sz�ke, feh�rb�r� �s k�k vagy sz�rke szem� ember soha sem fogunk tudni komunik�lni az istenekkel.

Persze mindez zagyvas�g azok sz�m�ra, akik nem hisznek istenben, de �gy gondolom, hogy azok az emberek, akik legal�bb egy kev�s inteligenci�val rendelkeznek meg tudj�k �rteni, hogy van valami spiritu�lis, amit nem �rt�nk vagy nem vagyunk k�pesek kommunik�lni vele, ez az amit �n az "istenek" alatt �rtek. Az ok, ami�rt nem tudunk kommunki�lni az istenekkel egyszer�en az, hogy t�bb� m�r nem gyakoroljuk a pog�ny vall�st.T�bb� m�r nem avatunk be embereket az �si titkokba, term�szetesen az�rt mert a kereszt�nys�g a vall�sunk hely�be l�pett. A Halloween=Mindszentek ("hallow-eve = szent-este) t�bb� m�r nem egy beavat�si szertart�s, hanem egy id�tlen buli a gyerekeknek �s a t�bbieknek, akik nem igaz�n tudj�k mit is jelent igaz�b�l a Mindszentek vagy mi�rt kellene egy�ltal�n halott l�nyek ruh�iba b�jniuk. Nem tudj�k, hogy az�rt kell szellemek �s m�s halott l�nyek jelmezeibe �lt�zni, hogy bel�p�st nyerjenek a Mennybe (�s Pokolba, ami a n�pszer� hiedelemmel ellent�tben nem egy rossz hely); hogy az �r�k azt higgy�k �k halottak �s bel�phessenek a holtak birodalmaiba. Mindez meg van magyar�zva Az �si Skandin�via Titkai �s Mitol�gi�ja-ban, �gy nem fogok belebonyol�dni itt �s most.

Amikot senki sem megy kereszt�l a beavat�si titkokon senkinek sincs kapcsolata az istenekkel. Teh�t senki sem ismeri az �let �rtelm�t t�bb�. Mindannyian csak k�sz�lunk ezen bolyg� felsz�n�n minden c�l �s ok n�lk�l, mert a kereszt�nys�g fel�gette az utols� beavatottakat Eur�pa nagy t�zein a 18 sz�zadban.

Az istenek t�bb� m�r nem tudnak kommunik�lni vel�nk �s nem hallj�k im�inkat, mert a k�zt�nk �s az istenek k�z�tti csatorn�t sz�trombolt�k, amikor Eur�pa kereszt�ny lett. Ez az oka, hogy puszt�tjuk bolyg�nkat. Ez az oka, hogy keverj�k a fajokat �s eredm�nyek�ppen romboljuk az eur�pai fajt. Ez az oka, hogy a modern vil�gban exisztenci�lis kr�zis van �s t�bb� m�r senki sem tudja, mit gondoljon, mondjon, higgyen vagy csin�ljon. Mindenhol k�osz uralkodik �s az Eur�pa etnikumai k�ts�gbeesetten  keresik a v�laszokat minden�tt. Buddhizmusban, az �j Kor mozgalm�ban, materializmusban, hinduizmusban, drogokban, okkultizmusban �s m�g az olyan nevets�ges "vall�sokban" is, mint az iszl�m.

A m�ltban volt egy nyers nyilunk �s egy nyers �jjunk, de legal�bb t�rekedt�nk valamire. Ma az �jjunk �s a nyilunk nagyon sz�p, arany, dr�ga, tehnikailag fejlett �s d�szes, de mi a j� abban, hogy csak v�letlenszer�en l�v�ld�z�nk a leveg�be rem�lve, hogy valamit majd csak eltal�l.

A v�lasz megtal�lhat� - vagy legal�bb is �gy gondolom, hogy tudom, hogy ott megtal�lhat� - a saj�t �si vall�sunkban, Eur�pa pog�nys�g�ban. Hogy megismerj�k az �let �rtelm�t egyszer�en csak a m�ltba n�zhet�nk �s megpr�b�lhatjuk kital�lni, mit csin�ltak pog�ny �sap�ink, mert �k tudt�k az �let �rtelm�t. Sport versenyeket szerveztek, mint az Olimpiai J�t�kok, hogy r�tal�ljanak a legjobb v�r� f�rfira, majd �sszeh�zasodott �s teherbe ejtette a papn�ket. �gy alkottak egy genetikailag jobb embert. A genetikailag hib�s gyermekeket az erd�be rakt�k ki, hogy farkasok falj�k fel �ket vagy hogy szomjhal�lt haljanak, mert tudt�k, hogy a genetikailag jobb ember l�trehoz�sa az �let c�lja. Tudt�k, hogy az �let c�lja, hogy jobb� tegy�k a fajunkat �s �nmaguk �s jobbak legyenek fizikailag, szellemileg, lelkileg, �rzelmileg �s m�s elk�pzelhet� �s elk�pzelhetetlen �rtelemben.

�s figyelj�k, hogy azt mondom, hogy "jobb� tegy�k a fajunkat" �s nem "jobb� tegy�k a fajainkat", mert a t�bbi fajt visszautas�tott�k �s ott nincs semmi, amit jobb� lehetne tenni. �k olyanok, mint a r�gi 286-os vagy 386-os sz�m�t�g�pek, amelyeket m�r nem lehet el�gg� feljav�tani, �gy ink�bb kidobjuk �ket a szem�tdombra, mint az istenek a t�bbi fajt, �s ink�bb az �jabb �s jobb sz�m�t�g�pekre koncentr�lunk. M�g mindig haszn�lhatjuk a r�gi sz�m�t�g�peket, mint �r�g�pet, de az istenek nem �r�g�peknek teremtett�k az embereket.

�gy az �let �rtelme, hogy tiszt�bb� �s jobb� tegy�k eur�pai fajunkat, hogy (�jra)termts�nk egy kult�r�t, mely k�pess� tesz minket, hogy jobb� v�ljunk �s megtisztuljunk �s v�g�l isteniv� v�ljunk. Az �let �rtelme, hogy hagyjuk, hogy a homo deus (isteni ember) a fajunkban sz�lessen, s majd felemeljen minden egy�nt a fajunkb�l erre a szintre. �gy egy�ttesen felemelkedhet�nk a regnum innocentiae-ba (az �rtatlans�g birodalm�ba), Asgardba, s k�pesek legy�nk ott maradni egy v�ltoz�s v�gett (ahelyett, hogy folyton �j�sz�less�nk a F�ld�n).

20. Mi lenne az ide�lis hal�l sz�modra?

�r�l�k, hogy a hal�lomon t�prengsz �s azon, hogy kellen meghalnom...:( De, komolyan v�laszolok a k�rd�sedre, felt�telezve, hogy t�ged ez a dolog igaz�n �rdekel, s �gy gondolom ez egy ideill� k�rd�s a Burzumot illet�en is.

Bizonyos �rtelemben a legsz�rny�bb, legf�jdalmasabb �s legtragikusabb hal�l, amit csak elk�pzelhetsz az az ide�lis hal�l, mert ezek azok a hal�lok, amelyekre az emberek eml�keznek, amelyekr�l t�rt�neteket �rnak �s dalokat �nekelnek. Ha nem �lnek meg �s nem halok er�szakos hal�lt, �gy gondolom, jobb szeretn�k egyed�l meghalni valahol, vagy tal�n megk�rni a feles�gemet, ha lesz olyanom, hogy �lj�n meg. Ha t�l �reg leszek, vagy t�l beteg �s gyenge, minden bizonnyal keresek majd egy �reg k�ris f�r �s egyszer�en felakasztom magam, mint ahogy Odinn �s a pog�ny beavatottak tett�k. Csak �n nem sz�nd�kozom visszat�rni az �letbe (addig nem, am�g �jj� nem sz�letek valahogy). Az �ngyilkoss�g az a v�gs� gy�zelem a test felett, mert a test term�szetes �szt�nei arra fognak k�nyszer�teni, hogy �letben maradj, b�rmi t�rt�njen is, m�g a l�lek �s a hugr (elme, "l�lek") mindig vissza akar t�rni az istenekhez. Az �ngyilkoss�g az�rt is nagyon vonz� sz�momra, mert �ltala bebizony�thatom a gyeng�t els�pr� er�t, s helyet adok a fiatalok �s eg�szs�gesek sz�m�ra, m�gha az a gyenge �nmagam vagyok, s term�szetesen egyszer �n is gyenge �s er�tlen leszek, mint mindannyiunk.

Hozz� kell tennem, hogy m�g ha nem is f�lek a hal�lt�l, m�g mindig megr�m�l�k ha �letvesz�lyes helyzetekbe ker�l�k, mert a term�szetes t�l�l� �szt�neim k�zbesz�lnak �s az extr�m szitu�ci�kban �k uralkodnak. Csak a h�ly�k �s a "hib�san m�k�d� emberi l�nyek" nem f�lnek.

A hal�l nem csak arr�l sz�l, hogy hogyan halsz meg, de arr�l is, hogyan temtnek el. �n szeretn�m, hogy testemet el�gess�k egy gy�sz m�gly�n, �s/vagy egy domb al� temess�k a saj�t tulajdonomban l�v� f�ldemen. Nem igaz�n tetszenek a viking vagy ak�r a vaskori temet�si dombok, jobban tetszenek a k� ill. bronzkori temetkez�si helyek, melyek kockak�vekb�l �p�ltek. Ezek fel- �s lez�rhat�k voltak �s sokszor t�bb gener�ci� maradv�nyait is mag�bafoglaltak. Ezek a temetkez�si dombok a halottak birodalm�ba val� bej�ratk�nt is szerepeltek (�gy mint a barlangok, kutak, tavak �s szent f�k),s mint a Hamupip�k�r�l sz�l� mes�ben is, amikor felnyitja a halottak birodalm�nak kapuj�t az anyja s�rj�n egy szent �gat haszn�lva (�ltal�ban egy fagy�ngy�gat), vall�sos �rtelembenben haszn�lt�k �ket �s f�leg beavat�si rejt�lyekben.

Term�szetesen azt k�v�nom, hogy hal�lom hozz�j�ruljon a j�v� gener�ci�k azon k�pess�g�hez, hogy gyakorolj�k eur�pai vall�sunkat, s �gy �rzem ehhez sz�ks�g�nk van n�h�ny j� �reg tmetkez�si dombra, benn�k val�di emberi maradv�nyokkal, mint p�ld�ul az �n sebhelyes csontv�zommal. :)

Ez a v�lem�nyem, nyugodtam hozz��rhatsz b�rmit, amit akarsz.

A halott test �s a s�r �rz�je egy istenn�, akit Freyja vagy Hel n�ven ismer�nk, vagy egyszer�em Freyja-Hel. A neve �gy ford�that� le, mint a "szerelem" �s "teljes", "szerencse" �s "eg�szs�ges" (Hel), mert nem v�lunk teljess� hal�lunk el�tt, s nem tal�lkozunk az isteni hercegn�vel, vagy a n�k eset�ben, az isteni herceggel, m�g meg nem l�togatjuk a holtak birodalm�t (mint Hamupip�ke). Tov�bbra, Hel(l)-t Skandin�vi�ban Helvetenek nevezik, a norv�g Helviti-b�l, ami azt jelenti "l�togat�s Helhez", �s ez az utaz�s Helbe �s Asgardba az, amire sz�ks�g�nk van, hogy egyes�lj�nk az istenekkel, az unio mystica...

V�g�l megk�sz�n�m az �rdekl�d�sedet �s az id�nk�nt furcs, k�zhelyes �s vacak k�rd�seket.

Rem�lem tetszettek a az esetenk�nt furcs, klis�s �s vacak v�laszaimat. :)

�dv�zlet egy wargaR-t�l, aki egy ben�tt �ton halad egyenesen Hel(l)-be...

Qua medicamenta non sanant, ignis sanat!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ford�totta: Dim