Hetedik r�sz – A N�ci Szellem

Ahogyan azt sok ember tudhatja, sokat voltam k�rhoztatva az�rt, mert sz�mos „politikailag inkorrekt” kifejez�st haszn�ltam arra, hogy jellemezzem a saj�t ideol�gi�m alapjait. Olyan kifejez�seket haszn�ltam, mint a s�t�nizmus, nacionalizmus, rasszizmus vagy racializmus (fajkultusz), pog�nys�g �s m�g a „n�cizmust” is.

N�h�ny ezen kifejez�sek k�z�l, amiket haszn�ltam ink�bb pontatlan, �s r�j�ttem, hogy az emberek k�l�nf�lek�ppen reag�lnak a k�l�nf�le kifejez�sekre, att�l f�gg�en, hogy hova val�siak, vagy kik �k. Egy Skandin�vnak p�ld�ul nincs r� j� oka, hogy �rzelmileg negat�van reag�ljon a „n�cizmusra”, de azt meg�rtem, hogy egy Szl�vnak t�k�letesen j� indoka van erre. Mialatt a N�met „n�cik” p�ld�san viselkedtek D�ni�ban �s Norv�gi�ban a m�sodik vil�gh�bor� alatt, azalatt Lengyelorsz�gban �s a r�gi Szovjetuni�ban nem. Norv�gi�ban mind�sszesen k�r�lbel�l a lakoss�g 0,03 %-a lett meg�lve a m�sodik vil�gh�bor�ban (�s a nagy t�bbs�g val�j�ban a sz�vets�gesek �ltal lett meg�lve), mialatt p�ld�ul Feh�roroszorsz�gban a lakoss�g 25 %-�t �lt�k meg – �s ennek sok k�ze volt a N�meteknek a Szl�vokr�l �s a kult�r�jukr�l val� hihetetlen�l ny�rspolg�ri �s meglep�en tudatlan n�zet�hez.

Azt gondolhatn�tok, hogy a N�metek ostoba n�zete a Szl�vokr�l egy „n�ci” dolog, de (sajnos?) �gy t�nik, hogy ez ink�bb egy N�met n�zet, �s ennek a gy�kerei legal�bb a k�z�pkorig ny�lnak vissza – amikor n�h�ny N�met keresztes lovagi veter�n, a M�ria lovagok �s a Kardtestv�r lovagok egyes�tett�k erej�ket (�s megalak�tott�k a Teuton Rendet) �s elindultak megt�r�teni a „primit�v” pog�nyokat (a Baltiakat �s a Szl�vokat) Poroszorsz�gba, Memelbe, Kurlandba, Livlandba, �sztf�ldre, Polotskba, Pskovba, Ingermanlandba �s �gy tov�bb.

Hab�r a Norv�g „n�ciknak” soha nem volt negat�v n�zete a Szl�vokr�l, �s m�g a Norv�g SS-�nk�ntesek is negat�van reag�ltak a N�metek viselked�s�re a Szovjetuni�ban, �n, mint egy Norv�g soha nem gondoltam igaz�n arra, hogy �n – egy Norv�g – azzal, hogy n�ha a „n�cizmus” kifejez�st haszn�lom az ideol�giai alapjaim jellemz�s�re, azzal megs�rtem a Szl�vokat. Term�szetesen soha nem �llt sz�nd�komban, hogy megs�rtsem vagy elidegen�tsem a Szl�vokat. Szem�ly szerint nagyon pozit�v v�lem�nyem van a Szl�v kult�r�r�l, �s �gy gondolom, hogy szomor�, ha ezt az emberek m�sk�pp gondolj�k.

Az indok, ami�rt ny�ltan t�mogattam �s a n�zeteimet �sszevontam a „n�cizmussal” az f�k�nt az�rt volt, mert sokan a Norv�g (�s N�met) n�cik k�z�l felkarolt�k a Pog�ny vall�st �s a v�r-vall�sunkat, valamint visszautas�tott�k �s nem fogadt�k el a Judeo-Kereszt�nys�get, (mint zsid� �r�ks�get) – �s ebben �k voltak az els�k hossz�, hossz� id�k �ta. Szint�n megtapasztaltam, hogy a legt�bb ember aki t�mogat engem �s ki�ll amellett amit mondok azok �gynevezett „n�cik” – mialatt majdnem mindenki m�s csak el�t�l �s megb�lyegez, valamint bojkott�l engem �s mindent amit csin�lok. Ami k�l�nb�z�v� tesz engem a „n�cikt�l” az alapvet�en h�rom dolog; vel�k ellent�tben �n nem vagyok szocialista (m�g nemzeti szinten sem), nem vagyok materialista �s az (�si Skandin�v) demokr�ci�ban hiszek.

 Teh�t mivel nem vagyok „n�ci” a 90-es �vek v�g�n elkezdtem haszn�lni egy m�sik kifejez�st. Ezt nem csak az�rt csin�ltam, hogy elker�ljem ezzel a zavarg�sokat, hanem az�rt is, hogy tal�ljak egy kifejez�st, ami odaill�bb �s pontosabb az el�z� kifejez�sekn�l amit haszn�ltam. Ez az �j kifejez�s az Odalizmus volt, a Norv�g �ðal sz�b�l ("sz�l�f�ld", "all�dium", "all�dikus t�rv�ny", "nemess�g", "nemes", "meg�r�k�lt j� dolgok", "f�ldtulajdon/f�ldbirtok", "megk�l�nb�ztetett/kit�ntetett csal�d", "kit�ntetetts�g/megk�l�nb�ztetetts�g", "nagyszer�s�g", "v�rrokons�g/v�rs�gi t�rzs" �s a "nemzet").

Ez a kifejez�s helyettes�t minden pozit�v dolgot az �sszes t�bbi –izmusb�l amit valaha is haszn�ltam, �s ebben rejlik a Pog�nys�g, a hagyom�nyos nacionalizmus, a racializmus �s a k�rnyezetis�g is. Ez nem csak egy pontosabb, de egy inkluz�vabb kifejez�s, amit minden Eur�pai haszn�lhat (vagy m�sok is, arra az eshet�s�gre). V�g�l, �s tal�n legfontosabb dologk�nt, ez a kifejez�s nem egy olyan kifejez�s, amit bemocskolt a t�rt�nelem.

Ha megvan a pozit�v viszonyunk a sz�l�f�ld�nkkel, a v�r�nkkel, a fajunkkal, a vall�sunkkal �s a kult�r�nkkal, akkor t�bb� ezek k�z�l egyiket sem fogjuk puszt�tani a modern „civiliz�ci�val” (vagyis a kapitalizmussal, materializmussal, Judeo-Kereszt�nys�ggel, leveg�szennyez�ssel, urbaniz�ci�val (v�rosiasod�ssal), fajkever�ssel, amerikaniz�ci�val, szocializmussal, globalizmussal, stb.-vel). A „n�ci szellem” sokmilli� Eur�pait elr�m�tett att�l, hogy t�r�djenek a v�r�kkel �s a sz�l�f�ldj�kkel imm�ron most m�r 60 �ve, �s itt az ideje most m�r, hogy sz�m�zz�k ezt a szellemet �s �jra elkezdj�nk olyan dolgokkal foglalkozni, amik fontosak sz�munkra (ha szeretn�nk, ha nem).

Varg Vikernes

(2005, J�lius)

Bl�ð ok �ðal!

(V�r �s All�dium!)