Varg Vikernes – Eur�pa �s Eur�pa Lelke

Az �si id�kben csak a birtokkal, egy darab f�lddel rendelkez� Ath�niaknak volt joga ahhoz, hogy szavazzon. M�sfel�l, Skandin�vi�ban egy egyszer� birtok ehhez nem volt el�g. Csak azoknak volt joga szavazni, akik t�bb gener�ci� f�ldj�t �r�k�lt�k. Ezeket a birtokokat �ðal birtokoknak h�vt�k. Az ilyen birtokoknak a szimb�luma a csal�d fej�nek a f�-sz�ke (High Seat) volt. Ez a sz�k (Seat) egy szimb�luma volt a nemes parasztok jogainak, �s m�g a kir�lynak sem volt joga hozz�, hogy meggyal�zza ezt. Ezt a sz�ket az oþila nev� r�najegyb�l ismerj�k, ami lent van �br�zolva, ez a f�-sz�k k�pe.

 

Ezt a szok�st m�r a t�rt�nelem el�tti id�szakokban is ismert�k, amikor az �ðal birtokokat oþila birtokoknak h�vt�k, �gy mint a r�najegyet. Az �ðal az Norv�g, �s a Proto-Norv�g oþila sz�b�l ered, amit all�dikus birtokl�sk�nt ford�thatunk. Azok tett�k ki az �si t�rsadalmat Skandin�vi�ban, akik ilyen birtokokat birtokoltak. A modern Skandin�viai sz� a nemesre az ’adel’, ami a Norv�g �ðalb�l ered, �s mi m�g ma is odel birtokoknak h�vjuk az ilyen birtokokat. Az odel term�szetesen szint�n a Norv�g �ðal sz�b�l ered.

A f�-sz�k a farmon l�v� f��p�let �szak-keleti sark�ban volt elhelyezve, mert a halottak a farm �szaki r�sz�n voltak eltemetve, �s az�rt, mert a nap keleten kel. Ezt �ndveget (a l�lek �tja) n�ven ismert�k, mert a halott csal�dtagok lelke minden f�-fesztiv�lon (High Festival) megl�togatta az �l�ket. A halottak k�pe a f�-helyre volt helyezve, ami egy kapuk�nt funkcion�lt a halottak sz�m�ra.

Az �ðal birtok bonyolultan k�t�d�tt a t�rzsh�z. Ez volt a f�ld, ahol a t�rzs v�re megterm�keny�tette a sz�l�f�ldet a gener�ci� sz�m�ra. Ez a f�ld a halottak �ltal volt t�pl�lva �s az �l�k a dolgokat meg�rizv�n folytatt�k ezt. A t�rzs fej�nek nem volt joga ahhoz, hogy eladja a birtokot, kiv�ve akkor, ha az �sszes csal�dtag egyet�rtett ebben. Mindannyiuknak volt v�t�joga �s joga ahhoz, hogy a f�ldet megfelel� �ron �rt�kes�ts�k, ha a t�rzs el akarta adni. A farm futtat�s�nak a jog�t mindig a legid�sebb (els�sz�l�tt) fi� �r�k�lte, amikor a csal�df� meghalt, de nem szabadott a f�-sz�kbe �lnie addig, am�g �g�ret�t nem adta a t�rzs jogainak/dolgainak a tiszteletben tart�s�ra �s addig, am�g nem ivott a Bragi serlegb�l – egy poh�rk�sz�nt�, ahol �g�retet tett a t�rzsnek.

A farm keleti r�sz�n, a dombokon �s a hegyeken a Napot �nnepelt�k, �s a legk�zelebbi szent forr�sn�l vagy foly�n�l a Holdat �nnepelt�k. Az �sszes f�-fesztiv�l (High Festival) az �si istens�gek k�r� �p�lt; Sunna (a Nap), M�ni (a Hold), T�r, �ðinn, Þ�rr, Freyja/Freyr, Heimdallr, �s a t�bbiek k�r�. Az anyaf�ld – a J�rðr – a sok horgn�l (�si k� templom/olt�r) volt �nnepelve, a t�bbi f�-fesztiv�l pedig a hofokban (udvarokban), a fejedelmek hatalmas csarnok�ban, az alvensirklerben (elf k�r�k) vagy term�szetes k�r�kben (a f�ld�n) kapott helyet.

Eltekintve a Napt�l �s a Holdt�l, a legfontosabb istens�gek a k�vetkez�k voltak:
 
Þ�rr, a h�s�g istene
Frejya �s Freyr, a szerelem istenn�je �s istene
Heimdallr, a kegyelem �s a k�ny�r�letess� istene
�s �ðinn,a h�bor� �s var�zsl�s, az �kessz�l�s �s a hal�l istene.

A halottak Hel-be mentek, mint Baldr �s �ðunn tett�k azt a mitol�gi�ban, de szint�n mentek �sgarðr-ba, Valhall�ba, Sessr�mnir-be, Bilsk�rnir-be vagy egy�b m�s isteni lak�helyekre is. Itt nincs konfliktus, mivel az emberi egyed l�te sokfajta l�tb�l �ll �ssze. Amikor meghalunk, a k�l�nb�z� l�nyek mind k�l�nb�z� birodalmakba mennek. Amikor a t�rzsbe �j tag sz�letik, akkor azt a halott rokonok ut�n nevezik el, �gy a halottak lelke vissza tud t�rni az �letbe a halottak birodalm�b�l, Hel-b�l, �s �sgarðr-b�l. A modern Skandin�vi�ban Helvet�t mondunk, egyszer�en Hell (Hel) helyett, �gy mint ahogyan azt az Angolok is csin�lj�k. A kifejez�s a Norv�g Helviti sz�b�l ered, amit �gy ford�thatunk, hogy l�togat�s Hel-be. A halott csak akkor tesz l�togat�st, �s t�r vissza az �letbe, amikor �jrasz�letik a t�rzsbe. Ez az �sap�ink hite. A hal�l nem volt fenyeget�s, mivel csak egy kis sz�netet jelentett az �letb�l egy isteni vil�gban, Hel-ben �s �sgarðr-ban. M�g meg is l�togathatt�k az �l�ket egy �vben egyszer, a Yule-�jszak�n, amikor Heimdallrrel (k�zismertebb nev�n „a Mikul�s”) egy�tt megjelentek.

***

A modern ember elvesz�tette a kapcsolat�t az �sap�inak a f�ldj�vel. A modern ember szint�n elvesz�tette a kapcsolat�t az �sap�ival �s a v�r�vel is. K�rbeutazik mindenfel� a F�ld�n egy teremtm�nyk�nt gy�kerek n�lk�l. T�bb� m�r nem termeszti meg a saj�t �tel�t, t�bb� nem fogja meg mag�nak a halat vagy a vadat, nem feji meg t�bb� a teheneket, �s nem gy�jt t�bb� toj�sokat, bogy�kat, magvakat, gy�m�lcs�ket �s tengeri kagyl�kat a term�szetb�l. Nem �p�ti meg t�bb� a saj�t h�z�t, �s nem temeti el t�bb� a saj�t t�rzs�t. A modern ember elvesztette a tisztelet�t a term�szet, a sz�l�f�ld �s a t�rzse ir�nt, de ezzel nem nyert semmit. A modern emberek lelke halott. Majdnem mindent elvesz�tettek.

A modern ember legnagyobb b�lv�nyai t�bb� m�r nem a szerelem/szeretet (Freyja/Freyr), a h�s�g (Þ�rr), a kegyelem (Heimdallr), a nemes, �kessz�l� �s er�s ember (�ðinn), az er� (Magni), a sz�l�f�ld (�ðal birtok), a b�tors�g (M�ði), a term�keny term�szet (J�rðr) vagy ak�rmelyik m�sik �si ide�l vagy b�lv�ny. Ehelyett felsz�nes �s hamis h�ress�geket vagy cinikus kapitalista diszn�kat b�lv�nyoznak, akik meger�szakolj�k az anyaf�ldet �s az emberek v�r�t.

B�r az �si vall�sunk �s az Eur�pai isteneink m�g a mai mindennapjainkban is jelen vannak. Amikor gyerek voltam Odinsveiben (az �ðinn �ton) n�ttem fel. Ha elmentem a Jovi (Jupiternek egy m�sik neve) nev� helyi k�z�rtbe, akkor p�ld�ul tudtam venni egy "Freia (Freyja) Csokol�d�t" egy keddi napon (T�r Napj�n) vagy a h�t ak�rmelyik m�sik napj�n, kiv�ve a vas�rnapot (Sunna, a Nap napj�n), mert ez egy olyan nap, amit m�g mindig tiszteletben tartunk. Ha m�rges voltam valakire, akkor azt mondtam neki, hogy menjen a pokolba (Hel), �s amikor hot-dogot ettem, akkor egy doboz "Idun (�ðunn) Kecsapb�l" nyomtam r�, �s �gy tov�bb. Az istenek neve m�g mindig ott van mindenhol az �let�nkben. M�g ezer �v kereszt�nys�g ut�n is k�r�l vagyunk v�ve a Pog�ny isteneinkkel �s term�szetes k�t�d�st �rz�nk fel�j�k. Tal�n elvesztett�k a lelk�nket, de a Pog�ny v�r�nk m�g mindig a r�gi.

H�sv�tkor, amikor s�elni ment�nk a hegyekbe, narancsokat �s toj�sokat vitt�nk magunkkal, tele cukrokkal, a Napot �s �ðunn doboz�t k�lcs�n�sen szimboliz�lva. A Yule-�jszak�n m�g a gyerekek is kaptak egy �veg (vil�gos) s�rt, hogy megigy�k, mert ez volt �ðinn �s a halottak hagyom�nyos (poh�r)k�sz�nt�je, hab�r azt m�r elfelejtett�k, hogy mi�rt. Az �j�v �jszak�j�n rak�t�kat l�tt�nk az �gbe �s n�zt�k a t�zij�t�kot. Ilyenkor f�lelmetes l�nyekk� �lt�zt�nk fel, �s ajt�r�l ajt�ra j�rtunk az �dess�gek�rt (m�g t�bb Freia csokol�d�), �gy mint ahogyan az �sap�ink csin�lt�k ezt az inici�lis Oskorei szertart�saikon – hab�r �k t�zij�t�k helyett t�zet haszn�ltak. Ny�ron hatalmas t�zeket raktunk a part ment�n, Freyja nyakl�nc�t szimboliz�lva, �s a ny�ri napfordul�t �nnepelt�k – mindig pr�b�lv�n a legnagyobb t�zet rakni. �j�v napj�n n�zt�k az �j�vi s�ugr� versenyt a TV-ben, amely hagyom�ny egy �si inici�lis szertart�sb�l ered, amikor Heimdallrnek a Hel-t k�r�lvev� akad�lyokon kellett kereszt�lugrania, hogy bel�p�st nyerhessen.

Folytathatn�m m�g, de azt hiszem meg�rtett�tek, hogy mire gondolok. Hivatalosan a kult�r�nk kereszt�ny, de val�j�ban nincs ebben semmi kereszt�ny �s az �si trad�ci�k m�g mindig gyakorolva vannak. Csak nem mindig vagyunk ennek a tudat�ban. T�bb� nem tudjuk, hogy mi�rt csin�ljuk. Tal�n ez k�l�nb�z� lehet m�s Eur�pai orsz�gokban, de egy kis kib�v�t�ssel mi m�g mindig gyakoroljuk az �si vall�st. Az �si istenek m�g mindig vel�nk vannak. Ott vannak a fej�nkben, de f�k�nt �s legink�bb a v�r�nkben. Ezt semekkora mennyis�g� agymos�s vagy m�g t�bb ezer �ves vall�si elnyom�s/zsarnoks�g sem tudja megv�ltoztatni. Egy h�res Sv�jci pszichi�ter, Jung, archet�pusokr�l besz�lt, amik mindig benn�nk lesznek, nem sz�m�t mi a helyzet. Egy norv�g �r�, Bringsværd, pedig parazsakr�l besz�lt. Parazsakr�l, melyek sosem alszanak ki, ott fek�dv�n a hamu alatt arra v�rva, hogy valaki sz�raz f�t hozzon. Parazsakr�l, melyek mindig k�szen �llnak, hogy �jra szikr�z� t�zz� v�ljanak. Ha hagyjuk �ket.

Ezer �ve h�tat ford�tottunk az isteneinknek �s a v�r�nknek, megpr�b�lv�n azt valamif�le �zsiai megv�lt�val �s az � idegen H�ber �res-lelk�vel helyettes�teni, de ak�rmikor is legyen az, a dolgunk csak annyi, hogy le kell �llnunk ezzel, �s vissza kell t�rn�nk a harmonikus �lethez az Eur�pai kult�r�nkkal. Az istenek m�g mindig itt vannak, benn�nk, t�relmesen v�rv�n gyermekeiket, hogy �szhez t�rjenek. �s �gy, mint ahogyan sohasem tudunk elszaladni az �rny�kunk el�l, �gy az isteneinkt�l sem. �k annyira a r�szeink, mint a saj�t fizikai (testi) jellemvon�saink. �k a kollekt�v lelk�nk. Csak figyeln�nk kell az �sap�ink hangj�t, a v�r�nk halk suttog�s�t �s fel kell karolnunk a saj�t isteneinket. Visszat�rv�n az �lethez. �jra�lesztv�n az Eur�pai lelk�nket.

***

A cikkben az istenek Skandin�v nev�t haszn�ltam, de ez eg�sz Eur�p�ra vonatkozik, nem csak Skandin�vi�ra. Az istenek minden�tt ugyanazok, csak Eur�pa k�l�nb�z� pontjain k�l�nb�z� neveik vannak, mert k�l�nb�z� nyelveket besz�l�nk. Ha a vill�ml�s isten�t �gy h�vjuk, hogy Donar, Thunor, Taranis, Pjerun, Þ�rr, Perkuna, Jupiter, Zeus, vagy valami m�s, akkor ugyanarr�l az istenr�l van sz�. Az �sszes isten �s istenn� ugyanaz. �k a mi k�z�s Eur�pai istens�geink. �k az Eur�pai lelk�nk.


Varg Vikernes
Trondheim b�rt�n, Norv�gia
2004, November 9.